Fagykármegelőzés a gyümölcsösben

A késő tavaszi fagy a tavalyi évben rendkívüli mértékben sújtotta a gyümölcstermelőket, különösen a kajszi- és őszibarack-ültetvények gazdáit, de az almásokat és a körtéseket se kímélte. Időszerű tehát átgondolni és feleleveníteni a fagyvédelmi és megelőzési technikákat, és néhány agrometeorológiai alapfogalmat is.

A virágzás körüli utófagyok elleni védekezésnek a termésbiztonság érdekében a manapság tapasztalható kiszámíthatatlan időjárásban nagy szükség van. Nagy általánosságban elmondható, hogy márciustól májusig körülbelül 15-20 olyan napra lehet számítani, amikor a talajfelszíntől két méteres magasságban (szabvány szerint itt kell mérni a léghőmérsékletet) 0 C-fok alatti hőmérsékletre számíthatunk.

Száraz, derült időben várható

A gyümölcsfák fagyra legérzékenyebb részei a teljes virágzásban lévő virágrügyek, amelyeknél a mínusz 3-7 C-fokos fagy már 50%-os fagykárt okoz, valamint a fiatal terméskezdemények a sziromhullást követő 2-3 hétben, amelyek már a mínusz 1-2 fokos hidegben is súlyosan károsodhatnak. Már a rügydifferenciálódás idején, azaz az előző évben gondoskodni kell elegendő tápanyagról és mikroelemről! Kiemelkedős jelentőséggel bír ebből a szempontból a cink és a bór. A jobb kondícióban lévő fák fagytűrése is jobb.

A fagyveszély száraz, derült, szélcsendes időben a leggyakoribb. Amikor az esti órákra a hőmérséklet 3-5 C-fok alá csökken, akkor hajnalra már fagyhat. A talaj a nappali napsugárzás hatására elnyelt hőt az éjszakai lehűlés következtében leadja. Mivel tavasszal a nappali felmelegedés csekély mértékű, viszont jelentős az éjszaki lehűlés, a talaj gyors hővesztése (ami óránként akár fél fok is lehet) miatt légköri fagy alakulhat ki. Ezt nevezzük kisugárzásos fagynak. A kisugárzásos fagy ellen az alábbi technikákkal hatékonyan tudunk védekezni. Más a helyzet a szállított faggyal, ami az éjszakai hidegfront-betörés (fagyos szél) következtében éri el az ültetvényt vagy a kertet. Ez ellen csak a szélgépek lehetnek hatásosak.

Termőhely- és fajtaválasztás

A telepítés helyének megválasztásánál kerüljük a fagyzugos területek és a síkvidékeket, és a fagyra kevésbé érzékeny, vagy későn virágzó fajtákat ültessünk. A hagyomány úgy tartja, hogy a déli domboldalak és a napos, védett kertek a legalkalmasabb gyümölcstermesztésre. A völgyeket kerüljük! A tapasztalatok azt mutatják, hogy jobban megvédhető a termés a tavaszi fagyoktól, ha lejtők dél-keleti, észak-nyugati, illetve északi oldalára telepítjük a gyümölcsöst, ahol 1-2 héttel később virágoznak a fák, így jó esetben „kihúzzák” a fagyveszélyes napokat.

Megelőző permetezés

Új, innovatív megoldást nyújtanak a megelőző védekezésben az új, biostimuláns hatású DAMISOL Gold készítmények. A DAMISOL Gold FRIGOMAX bórt és borostyánkősavat tartalmazó készítmény egyedülálló hatékonysággal képes a gyümölcskultúrákban a tavaszi, virágzáskori fagyok hatásának kivédésére, csökkentésére, a fagy előtt legalább 10-12 órával, 0,4-0,5 % töménységben kijuttatva. Elhúzódó, ismétlődő fagyok esetén a kezelést 10-12 nap múlva meg kell ismételni.

Csonthéjasokban mínusz 4 oC-ig, almatermésűekben mínusz 5 oC-ig hatásosan védi a virágokat. A csonthéjas kultúrákban az éves vesszők háncsán keresztül is felszívódik, és jól szállítódik a készítmény a virágzat felé. Csonthéjas és almástermésűekben a magkötődés előtti hűvös időjárásból fakadó gyümölcshullás is gátolható vele. Ökológiai gazdálkodásban is engedélyezett készítmény.

A Damisol Gold BorostyánMAX a FrigoMAX „nagytestvére”. Összetételében ugyanaz, hatóanyag-tartalma azonban 25%-kal magasabb, professzionális felhasználásra.

Előrejelzett fagyok okozta virág- és gyümölcskárok mérséklésére legfeljebb mínusz 3-4 oC-ig, rövid időszakig tartó lehűlés esetén, minimum a fagyok bekövetkezte előtt 12 órával jutatható ki az Atonik, hogy a hatóanyagoknak legyen ideje felszívódni és eljutni a szövetekbe. Ha fagyok után, kármentő kezelésként alkalmazzuk, akkor ne annak beállta után azonnal végezzük el az első kezelést (a stresszes növény nem képes hatóanyag-felvételre ilyenkor, és nem látszik a fagy mértéke sem), hanem kb. 24 óra múlva, de 10 oC felett. Ha az első kezelés után találunk épen maradt virágokat, 7-10 napos fordulókkal ismételjük meg a permetezést 2-3 alkalommal, minimum 0,6 l/ha-os dózissal. Házikerti alkalmazás: 10 ml /10 liter víz. Monília elleni hatással is rendelkezik.

Füstölés

Az aktív fagyvédelem legrégibb módja a füstölés, amellyel nemcsak a levegőt lehet 1-2 C-fokkal melegíteni, hanem a kisugárzás is csökkenthető vele. A füstölő kupacot úgy készítik el, hogy egy karó köré éghető anyagot (szalmát venyigét) raknak, majd rá a füstöt szolgáltató nedves lombot, szalmát, s végül az egészet földdel takarják. Begyújtás előtt, amikor a léghőmérséklet 1-2 C-fok, kihúzzák a póznát, és az alsó réteget begyújtják. Egy füstölő kupaccal 40-50 m2-es terület védhető meg a fagytól.

A füstölés modernebb változata a paraffingyertyák égetése, ami nem olcsó, de mínusz 6-7 C-fok esetén is hatékony. Fánként 1 gyertyával kell számolni, aminek az ára 6-7 ezer forint, ám két évig is használható.

Öntözés

A fagyvédelem legáltalánosabban alkalmazott módja az öntözés. A korszerű ültetvényeket ma már öntözőberendezéssel együtt tervezik, és olyan rendszert építenek, amely a vízpótló és klímaszabályozó öntözés mellett fagyvédelmi célokra is alkalmasak.

A fagy elleni védekezés közvetett módja az úgynevezett virágzáskésleltető öntözés, amelynek során esőztető öntözéssel hűtjük az ültetvényt, hogy a virágrügyek később kapják meg a fakadásukhoz szükséges hőösszeget. Ennek módja, hogy 8-9 C-fokos léghőmérsékleten 12-16 perces időközönként 2-2,5 percig üzemeltetjük a szórófejet alacsony, 2-3 mm/óra intenzitással, 2-3 héten át.

A másik közvetett mód a fagyveszély előtti öntözés, amely során a talaj felszínét öntözzük. Mivel a nedves talaj hőtároló és hőszállító-képessége nagyobb, mint a száraz talajé, a felszínéről kisugárzó hő egy részét pótolja. Csak 1-1,5 méteres magasságban hatékony, így csak bogyós ültetvényekben alkalmazható.

Fagyvédelmi öntözés

A közvetlen fagyvédelmi öntözés elve az, hogy a víz fagyása közben hő szabadul fel, valamint a víznek is van egy saját hőmérséklete, ami összeadódik, és megvédi a rügyeket, vesszőket, bimbókat a fagyáskártól. Erre a célra is alkalmasak a 2-3 mm/óra intenzitású mikroszórófejek, amelyek mínusz 4-5 C-fokig sem fagynak be. A fagyvédelmi öntözésnek folyamatosnak kell lennie, még 5 percre sem szakadhat meg addig, amíg a keletkezett jég le nem olvad a növényről (napfelkelte után néhány órával).

Légkeverés

Szállított fagy ellen a légkeverés jelenthet megoldást, de csak nagyobb ültetvényekben. A szélgépek 10-11 méteres magasságban forgó, 2-2,5 méter hosszú, ívelt lapátjai a felső melegebb légrétegeket összekeverik az alsóbb hidegebb levegővel. Mínusz 5-6 fokig hatékony. Termoventillátorokkal kiegészítve további 4-5 fokkal melegíti fel a terület levegőjét. Egy szélgéppel 5-5,5 hektár gyümölcsös védhető meg a fagytól, ám bekerülési költsége több 10 millió forint.