Ezeket a díszcserjéket SEMMIKÉPPEN NE metsze meg ősszel!
Az őszi rendrakás során a kertünkben hajlamosak vagyunk válogatás nélkül megmetszeni cserjéinket, sövényeinket, amiket a tavasz vagy nyár folyamán magukra hagytunk. A következő évben pedig csodálkozunk, hogy kevés virágot hoznak, vagy egyáltalán nem virágoznak. Vegyük sorra, hogy melyek azok a díszcserjék, amelyeket ősszel és kora tavasszal tilos metszeni!
A virágzó díszcserjéknek virágzás szempontjából két nagy csoportját különböztetjük meg. Az egyik csoportba tartoznak azok, amelyek azonos évi hajtáson hozzák virágaikat. Ezek általában a nyáron, ősszel nyíló fajok, úgy mint a rózsa, a pimpó, a bugás, illetve cserjés hortenzia, a nyáron nyíló gyöngyvesszők (Spirea japonica, Spirea nipponica), tamariska, a nyáron virágzó gyöngyvirágcserjék (Deutzia scabra), viráglonc, rózsalonc.
A második csoportba azok a virágzó díszcserjék tartoznak, amelyek az előző évi vesszőkön hozzák virágaikat, vagyis a jövőre nyíló virágok rügyei már az idei évben kifejlődnek. Ezek akár már télen, illetve kora tavasszal, lombfakadás előtt, vagy közvetlenül az után nyílnak. Nagyjából a május végéig virágzó cserjéket sorolhatjuk a korán nyílók közé. Nos, ezeket a fajokat nem szabad ősszel, vagy tavasszal megmetszeni!
Hüvelykujjszabályként elmondható, hogy a legjobb minden növényt virágzás után megmetszeni. A terméssel díszítő fajokat csak ritkítani kell. Ha valamelyik növényünk túlburjánzott, akkor tavasszal ifjítsuk meg, és nézzük el neki, hogy abban az évben nem virágzik, vagy csak kevés virágot hoz.
A sort még kiegészítik az örökzöldek, a fagyérzékeny növények, illetve azok a cserjék, amelyeknek a virága és termése ősszel, télen díszít. A későbbiekben ezekről is szó lesz, de most vegyük sorra a tavasszal virágzó díszcserjéket, amelyektől tartsuk most távol a metszőollót!
1. Illatos tündérfa
Az egyik legkorábban virágzó díszcserje az illatos tündérfa (Chimonathus praecox), enyhe időben már januárban nyílnak a szívmelengetően illatozó, apró, barnaközepű, áttetsző szirmú, krémsárga virágai a csupasz vesszőkön. Lombhullató cserje, levelei ősszel sárgászöldre színeződnek. 2-4 méter magasra nő, bokra tőből elágazik. Kissé fagyérzékeny növény, ezért védett fekvésbe, félárnyékos helyre ültessük, jó vízáteresztő-képességű, könnyen felmelegedő talajba. A téli bőséges virághozamhoz nyáron melegre van szüksége, ezért ha talaját nyáron nem hagyjuk kiszáradni, akkor éghajlatunk éppen megfelel neki. A rendszeres öntözés mellett viszonylag kevés fenntartást igényel. Csupán a szép bokorforma érdekében kell metszeni, elvirágzás után.
2. Varázsmogyoró
A legkorábbi virágzású cserjék közé tartozik a varázsmogyoró (Hamamelis sp.). Húsznál is több faja él Kelet-Ázsiában és Észak-Amerikában. Legismertebb közülük a kínai varázsmogyoró (H. mollis), de a kereskedelemben hibrid fajtákat forgalmaznak, pl. Feuerzauber, Orange Beauty, Ruby Glow, Pallida stb. Némelyik 4 méter magasra is megnő. Hajtásai sűrű szőrrel borítottak. 3-4 centiméteres, aranysárga, keskeny szirmú, illatos virágai februártól nyílnak a csupasz vesszőkön. A csészelevelek kívül fajtától függően sárgás, narancsos, vöröses, barnás, belül bíborpiros színűek. Levelei ősszel sárga, vörös, narancs színt öltenek. Enyhén savanyú talajt, napos vagy félárnyékos fekvést igényel.
3. Téli jázmin
Januártól virágzik a téli jázmin (Jasminum nudiflorum) is. Napfényes fekvésben virít igazán. Lombhullató növény, fénylő zöld háromosztatú, ovális levelei ősszel lehullanak, de szögletes, fásodó vesszői egész télen élénkzölden díszítenek. Ezeken nyílnak a 3-4 cm átmérőjű az élénksárga virágok. Az első virágok a vesszők tövében jelennek meg, majd a tél múlásával a csúcsokon is kibontják szirmaikat. A téli jázmin terülőcserje, hajtásai 3-4 méter hosszúságúra nőnek. A talajra lehajló vesszők nedves körülmények között könnyen legyökeresednek, ezért ápolás nélkül elburjánzik. Könnyen nevelhető, mutatós növény, mindenütt jó fejlődik, ahol nem éri erős északi szél. Támasztékra rögzítve napsütötte, csupasz falak, kerítések befuttatására, rézsűk befuttatására alkalmas. Jól viseli az erős metszést, így növekedése jól kordában tartható.
4. Kikeleti és korai bangita
Enyhébb téli napokon már karácsony előtt nyílnak a kikeleti bangita (Viburnum x bodnatense) rózsaszín virágai, de egy-egy virágot már októberben is találunk a növényen. A legdúsabb virágzás azonban február-márciusban várhatjuk tőle. Bimbója sötétrózsaszín, a kinyílt virág rózsaszínű, és igen illatos. Legismertebb fajtája a ’Dawn’. Az illatos vagy korai bangita (Viburnum fragrans/farreri) február-márciusban hozza halványrózsaszín erős illatú virágait. Mindkettő faj 2,5-3 méter magasra növő, váza alakban felfelé törő ágú cserje. Üde, humuszos talajt, napos vagy félárnyékos, szélvédett fekvést kedvel. Egyesével vagy kis csoportosan más kora tavasszal nyíló cserjékkel társítva ültethetjük.
5. Aranyvessző
Az aranyvessző (Forsythia) képes nagyra nőni, és kusza ágrendszerű, rendezetlen formájú bokrot nevelni a nyár végére. Ha azonban jobban szemügyre vesszük, akkor láthatjuk, hogy a vesszőkön, a levelek tövében már ott vannak a virágrügyek, amelyek áprilisban az elsők között színezik aranysárgára a kertet. Ha a bokor túl nagyra nőtt, akkor jövő tavasszal, közvetlenül a virágzás befejezése után vágjuk vissza. Ha csak kevés helyünk van, válasszunk törpe fajtát, pl. Forsythia x intermedia ’Nimbus’, Marée d’Or’, ’Minigold’. Napos helyre, jó minőségű talajba ültessük.
6. Orgona
Az orgona régimódi növénynek számít, de illatos, fehér, illetve különböző űrnalatú liláskék, lilásvörös, lilásrózsaszín virágai miatt még mindig kedvelt tavasszal virágzó díszcserje. A közönséges orgona (Syringa vulgaris) mellett ültethetjük a magyar orgonát (Syringa josikaea), illetve alacsony termete miatt nagyon népszerű a törpe orgona (Syringa meyeri Palibin), amelynek őszi utóvirágzása is gyakori,ezért a legjobb, ha nem is metsszük. Az orgona virágait az előző évi hajtások végén hozza. Ha nem akarjuk, hogy orgonánk túlságosan nagyja nőjön, akkor alkalmazzuk az úgynevezett váltómetszés módszerét. A párosával növő hajtások közül minden évbe csak az egyiket metszük vissza 1-2 rügypárra. Ezekből a rügyekből a következő évben csak levelek majd újabb hajtások fognak nőni. A másik, metszetlenül hagyott hajtás fog virágozni (lásd az ábrát). A váltómetszést elvirágzás után végezzük el, a megmaradt bugákat is el kell távolítani a növényről.
7. Kerti hortenzia
A „hagyományos” kerti hortenzia (Hydrangea macrophylla) is előző évi vagy többéves vesszők csúcsi rügyéből virágzik. Éppen ezért csak az elnyílt virágok eltávolítása a feladatunk tavasszal. Így metszük a japán hegyi hortenziát (Hydrangea serrata), valamint a kúszó hortenzia (Hydrangea anomala subsp. petiolaris) is.
A különböző hortenziafajok metszéséről itt olvashat részletesen.
8. Havasszépék az azáleák
A havasszépe és a kerti azálea is Rododendron, a Jeli és a Kámoni Arborétumban is gyakran együtt látjuk őket, mindegyik májusban virágzik. Havasszépének a Rhododedron catawbiense-hibrideket nevezzük. Fényes, bőrszerű örökzöld leveleivel és az előző évi hajtások csúcsán nyíló 10-20 tagú a piros, a rózsaszín, a lila és a fehér több árnyalatában nyíló virágzatával a kert fennséges dísze. Az japán azáleák és a Kaempher-azáleák télizöldek, illetve lombhullatók, narancs, bíborpiros, rózsaszínes, fehér, illetve lilás virágaik az egész bokrot befedik. Sajnos nem mindenhol élnek meg, mivel kifejezetten savanyú, üde, humuszban gazdag talajt, félárnyékot igényelnek. Metszéskor csak annyi a dolgunk, hogy az elnyílt virágokat levágjuk.
9. Karcsú gyöngyvirágcserje
A gyöngyvirágcserje (Deutzia) rendkívül fajgazdag, termetben, virágformában és virágszínben egyaránt. Legkorábban, május elején virágzó faja a karcsú gyöngyvirágcserje (Deutzia gracilis), illetve annak törpe változata, a Nikko. Ha ilyen van a kertünkben, akkor most ősszel azt se bolygassuk. Nincs is szükség metszésre, mert nagyon szép kerekded bokrot nevelnek és az alapfa is csak 60-70 cm magasra nő, így ablak alá is ültethetjük.
10. Díszbirs
A díszbirs (Chaenomeles japonica, C. x superba) is lombfakadás előtt virágzik. Lassan növő cserje, így metszeni nem szükséges. Ha mégis ritkítanánk, akkor azt közvetlenül elvirágzás után tegyük meg. Lehetőleg üde, kissé savanyú talajt válasszuk neki, mert meszes talajon leveli sárgulnak. Gömb vagy lapított gömb alakú termésük illatos, de íze keserű. Fehérvirágú változata a Nivalis.
11. Kecskefűz
A kecskefűz (Salix caprea) kétlaki növény, a hímvirágú barkák márciusban nyílnak. Vázába, virágvasárnapi barkaszentelőre akkor szedjük, ha a sárga portokok még nem nyíltak ki. Magas törzsre oltott csüngő változata a Kilmarnock. Közvetlenül a barkák elnyílása után, még lombfakadás előtt vágjuk vissza 2-3 rügyre, illetve ritkítsuk meg. Ezt minden évben el kell végezni, mert később kezelhetetlen lesz a lombkorona, a súlya akár meg is döntheti a fácskát. Talajban nem válogat, de a tartós szárazságot nem tűri.
12. Boglárkacserje
Leggyakrabban ültetett változata a teltvirágú Kerria japonica Pleniflora. Árilisban, májusban nyílik, ezért ősszel ne metszük. Tavasszal is csak ritkítsuk, mert nyár végén, ősszel szerényebb mértékben újravirágozhat. Sajnos az utóbbi években a cseresznyénél és a meggynél csapadékos időjárásban gyakori blumeriellás levélfontosság sok növény pusztulását okozta. Ha még van a kertünkben, akkor tavaszi-őszi rezes lemosó permetezéssel előzhetjük meg a fertőzést.
13. Korai gyöngyvesszők
A gyöngyvesszők közül a Spirea cinerea Grefsheim, illetve a S. x vanhouttei az éves vesszők teljes hosszán hozza hófehér virágait, amik áprilisban akár egy hótakaró, úgy borítják be a bokrot. Ezeket semmiképpen ne metsszük meg ősszel. Ha korlátozni szeretnénk a növekedésüket, akkor közvetlenül elvirágzás után „nyúljunk hozzá”.
14. Törpemandula
Kevesen tudják, hogy a törpemandula (Prunus tenella, vagy Amygdalus nana) őshonos növény Magyarországon. Az Alföldön és a Balaton-felvidéken is vannak természetes állományai. A kertekben díszváltozatait ültetik, magyar nemesítés a Natasa, a Kati és a Rózsaszín Szőnyeg. Előző évi vesszőkön kora tavasszal bőségesen hozza rózsaszín virágait. Meszes talajon is megél. Nehezen gondozható területek, meredek rézsűk beültetésre is alkalmas. Metszeni nem kell egyáltalán, hagyjuk természetes mivoltában nőni.
15. Mahónia
Lassan kiszorul a kertekből a kerti mahónia (Mahonia aquifolium), amelynek ősszel vörösre színeződő örökzöld leveleiből sírcsokrot, koszorút kötöttek. Áprilisban hozza sárga virágait, ősszel hamvaskék bogyói is mutatósak.
16. Liliomfa (magnólia)
A liliomfa (Magnolia) is nagyon fajgazdag. Legkorábban virágzik a csillagvirágú liliomfa (Magnolia stellata), amely már márciusban kibontja szirmait. Sajnos a késő tavaszi fagyok ezt károsítják leginkább. A kerti liliomfa (M. x soulangeana) és a japán liliomfa (M. kobus) április-májusban virágzik. Következő évi virágbimbói már ősszel jól láthatók, ezért ne metszük. Enyhén savanyú, üde talajt kedvel.
Néhány ritkábban ültetett kora tavaszi díszcserje, amelyet szintén ne metsszünk ősszel: fürtös gyöngycserje (Exochorda racemosa), korai hóvessző (Abeliophyllum distichum), fanyarka (Amelanchier sp.), zanót (Cystus sp.), japán babérhanga (Pieris japonica), illatos fűszercserje (Calycanthus floridus).
Semmiképpen ne metsszük ősszel a pikkely és lomblevelű örökzöldeket (tuja, hamisciprus, tiszafa, babérmeggy, korallberkenye). Hosszú, enyhe télen újrahajtanak, a friss, nem beérett vesszők, hajtások elfagynak. Ezeket tavasszal, a fagyok elmúltával, illetve a nyár folyamán – a hőségnapokat kivéve – bármikor alakíthatjuk.
Ne metsszük meg azokat a cserjéket sem, amelyek őszi virág- és termésdísszel rendelkeznek, pl. tűztövis, lilabogyó, madárbirs, tölgylevelű hortenzia, aminek virágát télen a tövön hagyhatjuk.
Ne metsszük meg ősszel a kora tavasszal virágzó fákat, a díszkörtét, díszcseresznyét, díszalmát, vérszilvát sem!
Pár szó a rózsáról!
A bokorrózsa metszését mindenki igyekszik ősszel elvégezni. A virágzás szempontjából teljesen megfelelő ez az időpont, hiszen a rózsa azonos évi hosszúhajtáson virágzik. Mégis várjuk meg inkább a metszéssel a tavaszt, a késői fagyok elmúltát, mivel a rózsák termésükkel nemcsak díszítenek, hanem a csipkebogyók védik is a hajtásokat az elfagyástól.
