Elsősegélynyújtás a kertben vihar és árvíz után

A vihar és az árvíz az országban sokhelyütt károkat okozott a kertekben és a szántóföldeken. Az emberéletek és a lakóépületek biztonsága ilyenkor a legfontosabb, de az ár levonulása után a kert növényeit is elsősegélyben kell részesíteni.

Az első és legfontosabb teendő a balesetveszély elhárítása. Várjuk meg, amíg a heves zivatar elmúlik, és az árvíz levonul a kertből, és biztonságosan megközelíthetővé válik a terület. Ezután mérjük fel a károkat. Kezdjük a fákkal, főleg az idősebb példányokkal. A letört vagy megtört ágakat távolítsuk el. A sebkezelésről se feledkezzünk meg!

Szükség esetén hívjuk a katasztrófavédelem, illetve a helyi tűzoltóság szakembereit.

Fafelmérés

Vizsgáljuk meg a fák állékonyságát. A mélyen felázott talaj a fák kidőléséhez vezet. Ha úgy ítéljük meg, hogy ez a veszély fennáll, hívjunk favizsgáló szakembert. Addig is 4 oldalról pányvázzuk ki a kérdéses fát erős akácfa oszlopokkal. A termés súlya alatt megrogyott ágakat – ha még nem tettük meg – támasszuk fel.

A felázott gyepen lehetőleg ne járkáljunk. Ha a haszonkertet járdán vagy tipegősoron nem tudja megközelíteni, fektessünk a gyepre fapallót vagy OSB-lapot, amin eloszlik a terhelés. A besüppedő lábnyomok mélyedéseket hagynak a gyepben, ami tovább súlyosbítja a helyzetet. Mindemellett a gyep legyen a legutolsó, amivel törődünk természeti kataszrtófa után.

Személyi védelem

Fontos, hogy árvíz után megfelelő védőöltözetben menjük ki a kertbe. A szennyvíz visszaduzzadását feltételezve, a humán fertőzések elkerülése érdekében mindenképpen zárt ruházatban, gumicsizmában és gumikesztyűben végezzük a kármentesítést, semmiképpen sem papucsban és rövidnadrágban. Ilyenkor a fertőzésveszély a legkisebb sérülés esetén is nagy. Ha mégis megtörtént a baj, sürgősen fertőtlenítsük a sebet, ha kell, forduljunk orvoshoz. Aki kerti munkát végez, hasznos, ha 5-6 évente megkapja a tetanusz elleni emlékezető védőoltást.

Amennyiben feltételezhető, hogy a növények szennyvízzel érintkezhettek, semmiképpen ne fogyasszunk a terményből. A szennyezett termést dobjuk ki.

Átmosatás

Szabadítsuk meg a növényeket a sár- és iszaphordaléktól. Bármennyire is furcsán hangzik, kerti slaggal, esőztető szórófejjel, tiszta vízzel mossuk le a növények lombozatáról a sarat, hogy a fotoszintézis minél hamarabb beindulhasson.

A kert talajának tiszta vízzel történő átmosatása is nagyon fontos akkor, ha a szennyvíz visszaduzzadása miatta fertőtleníteni kellett a területet. A talajban felhalmozódó klór a növények számára méreg, hatása csak később észlelhető, ezért öntözzük alaposan be a kertet, ezzel csökkentsük a klór és egyéb káros sók koncentrációját a talajban. Ugyanebből az okból műtrágyát se használjunk. A tápoldatozást 3-4 hét múlva kezdhetjük el, ha addig nem érkezik újabb áradás.

Ha fúrt kútból öntözünk, fontos mihamarabb bevizsgáltatni a sekély kutak vízminőségét is! Ha fennáll a veszélye annak, hogy a kútvíz is szennyezett, a tisztító öntözést az ivóvízhálózatról vett vízzel végezzük el. 

Vízelvezetés

Ássunk ideiglenes árkokat a növénysorok között, hogy a felesleges vizet elvezethessük. A talaj levegőzöttségét javíthatjuk komposzt vagy tőzeg bedolgozásával. Jobb helyzetben vannak azok, akik a „bolgár módszerrel” bakháton, vagy kiemelt, illetve magaságyásban termesztik a zöldségféleket. Az áradásszerű esők ellen megelőzésképpen kis lejtéssel alakítsuk ki az ágyásokat, hogy a túlzott mennyiségű víz el tudjon folyni. Lejtessük a növényágyásokat a művelőutak felé.

A megelőzés része, ha várható vihar és jégeső ellen hálóval védjük az állományt. Intenzív gyümölcsösöket ma már szinte mindenütt jéghálóval telepítenek. Házikertben az ideiglenes Rachelhálós vagy fátyolfóliás borítás is hasznos.

Karózzuk meg a megdőlt növényeket. Távolítsuk el a nedves talajra érő leveleket, terméseket, és az elpusztult növényeket. Jó, ha maradt még néhány palántánk, amivel pótolhatjuk a kieső pédányokat. Az újraültetéssel várjuk meg, amíg a talaj teljesen kiszáradt, és jól munkálhatóvá válik.

Lehet, hogy újratervezésre lesz szükség, és nyáron ültethető növényekkel (káposztafélék, uborka, kapor, tépősaláta, sörretek, póré, újzélandi spenót, áttelelő hagyma) kell pótolni a kiesést.

Cserépben tartott növényeinket vegyük ki a kaspóból, és helyezzük napos, levegős helyre, hogy a cserépföld minél gyorsabban kiszáradjon, ne okozzon gyökérfulladást.

A növényházakban heves és hosszan tartó esőzések után a magas páratartalom okozza a problémát. Nyissunk ki minden szellőzőt, vegyük le az üveg- vagy fóliaborítást, hogy minél gyorsabban átszellőzhessen az állomány lombozata, csökkentve a gombás és baktériumos betegségek kialakulásának veszélyét.

Permetezés, stresszoldás

Végezzünk úgynevezett higiéniai permetezést réztartalmú készítményekkel, hogy megelőzzük a gombás és baktériumos fertőzések járvánnyá alakulását. A réz segíti a sebgyógyulást a törések és jégverés után. A tünetes növényi részeket távolítsuk el a kertből. Használjunk lombon keresztül felszívódó rezet, illetve biostimulátorokat a stresszhatás csökkentése, a növény mielőbbi regenerálódása érdekében.

A permetezéseknél tartsuk be az élelmezés-egészségügyi várakozási (é.v.i.) időket. A fogyasztásra kész termést szedjük le kezelés előtt, vagy ne fogyasszuk el a várakozási idő lejárta előtt.

A nagy esőzések utáni tartós nedvesség és pára miatt fokozottan oda kell figyelni a csigákra, amelyek eddig is sok kárt okoztak. Vessünk be minden olyan eszközt, amit csak lehet, és „világnézetünknek” megfelelő: sörcsapda, fahamu, búzakorpa, csalétek stb. A legbiztosabb azonban a növényállományok folyamatos átvizsgálása a kora esti vagy hajnali órákban, és a csigák összegyűjtése, megsemmisítése (kinek-kinek gusztusa szerint).

Végül a gyep

Ha már végeztünk a haszonkert növényeinek megmentésével, térjünk vissza a gyephez. Miután a gyep talaja felszikkadt annyira, hogy a lábunk alatt már nem süpped be, és a lépésünk már nem hagy nyomot rajta, vasvillával vagy lábbelire szerelhető, tüskés gyepszellőztető papuccsal járjuk át a gyepfelületet. Gépi gyepszellőztetés nem javasolt, mert a gép súlya és a kerekének taposása ártalmas lehet.

A robotfűnyírót is állítsuk le a talaj teljes kiszáradásáig. Az első fűnyírást hagyományos fűnyíróval végezzük el, ahogyan azt tavasszal is tesszük.

Az esőérzékelő által vezérelt automata öntözőrendszert is kapcsoljuk ki. A legjobb, ha inkább a talajnedvességet mérjük. A talajnedvesség gyors leszivárgása érdekében használjuk harmatlepergető, és nedvesítő készítményeket.

A talajfelszín kiszárításával megelőzhető a gombás betegségek járványszerű terjedése. Ha mégsem bízunk ebben, réztartalmú készítményekkel védekezhetünk. Látható tünetek esetén bevethetjük a felszívódó gombaölő szereket is.

Tudnunk kell, hogy a kezelés után néhány napig nem mehetünk a gyepre, és a háziállatokat sem engedhetjük ki rá.