Előzzük meg a napégést!

Nyáron a meleg és a szárazság mellett az erős napsugárzástól és a légköri aszály miatti alacsony páratartalom káros hatásaitól kell óvni növényeinket.

A nyári időszakban gyakran hangzik el a felhívás, hogy a déli órákban a magas UV-B sugárzás elől vonuljunk árnyékba, de a legjobb, ha ki sem mozdulunk a lakásból. Nos, ezt a növények nem tudják megtenni, sőt naptejjel sem tudják bekenni magukat, ezért kell fokozott figyelmet fordítani a fényvédelemre, azaz az árnyékolásra.

Napégés akkor fordul elő, ha magas léghőmérséklet mellett az égbolt tiszta és erős a napsütés. Gyakori a napégés görögdinnyén, paradicsomon, paprikán, padlizsánon, uborkán, almán és a bogyósgyümölcsökön, pl. a szamóca,  a málna és a szeder termésén.

A napégésnek három fokozata van. A legsúlyosabb az erős napsugárzás okozta szövetelhalás, nekrózis, amikor a levél vagy a termés napsugárzásnak kitett oldalán a sejtek folyadékvesztése miatt a bőrszövet elhal, kifehéredik. A növényfajok érzékenysége eltérő. Kutatások szerint az uborka 37-40, a paprika 40-42, az alma pedig 50-53 oC termésfelszínen mért hőmérséklet esetén szenved napégés okozta szövetelhalást. A napégett termések nem fejlődnek megfelelően, az elhalt foltokat másodlagos kórokozók (korompenész) tovább súlyosbíthajták, fogyasztásra, értékesítésre nem alkalmasak.

Enyhébb esetben a napégés nem okoz szövetelhalást, csak pigmentvesztést, azaz a jellemző színanyagok lebomlását, ennek következtében sárga, bronzos vagy barna foltokat a termés napnak kitett oldalán. A sejtek nem halnak el, de a színagyagok (pigmentek), mint a klorofill, a karotinok és a xantofillok denaturálódnak vagy megsemmisülnek. Ez a fajta napégéses barnulás körülbelül 15 °C-kal alacsonyabb hőmérsékleten következik be, mint a napégéses nekrózis, azaz az alma esetében 40-45 °C-nál. A termés fogyasztható, értékesítési minősége azonban jelentősen romlik. 

A napégés harmadik típusa az ún. a fotooxidációs stressz, amikor a korábban árnyékolt termés, pl. rosszul vagy rossz időszakban végzett zöldmetszés, hajtásválogatása hatására, illetve heves viharok miatti lombvesztés miatt hirtelen kikerülnek az erős napfényre. Az ilyen típusú napégés esetén a gyümölcsök napfény felőli oldala a túlzott fény hatására kifehéredik, a szövetek elhalnak. Ez a kifehéredés jóval alacsonyabb hőmérsékleten következik be, mint a napégés más típusainál.

A genetika is szerepet játszik a napégés kialakulásában. A sötétebb héjszínű, nyitottabb lombkoronájúak gyümölcsfajták, illetve a laza fürtű szőlőfajták esetében nagyobb a napégés kockázata. A lédús gyümölcsű bogyósok napfénynek kitett helyeken erősen perzselődhetnek, ezért árnyékosabb termőhely kiválasztása előnyösebb lehet.

Szőlőnél, gyümölcsféléken a napégés ellen úgy védekezhetünk, hogy a zöldmetszésnél, hajtásválogatásnál nagyobb lombozatot hagyunk.

Léteznek olyan lombtrágyaként kipermetezhető készítmények, amelyek megvédik a gyümölcs (pl. görögdinnye) felületét a napégés ellen. Fényvisszaverő réteget alakítanak ki az UV-sugárzás és extrém hőhatás ellen. A kezelt növényt hűti, akár 3-4 °C-kal csökkenti a növény felületi hőmérsékletét és csökkenti a közvetlen napfény okozta napégés, perzselés kockázatát (pl. Prosilicon).

A veteményes kertekben árnyékolással védekezhetünk. A fóliasátrakat, üvegházakat festéssel, meszezéssel, vagy árnyékoló hálók kifeszítésével árnyékolhatjuk. Szabadföldi termesztésnél egyetlen lehetőség az árnyékoló (raschel) hálók alkalmazása, amit kritikus időszakban, akár 2-3-szoros rétegben egyszerűen csak az állományra borítva, így is sokat tehetünk a napperzselés ellen. A Kertészetei Egyetemen végzett régebbi kísérlet szerint a kétszeres vagy háromszoros rétegben kifeszített sárga és sárgásvörös színű raschel hálók használata bizonyult a legjobbnak.

A paradicsom és a paprika esetében a levélbetegségek miatti hirtelen lombvesztés komoly veszélyforrás a napégésre. Ilyenkor az árnyékoló hálók gyors „bevetésével” nagymértékben csökkenthetjük a napégés miatti terméskárosodást.

Az árnyékoló hálóknak a napsugárzás hatásának csökkentése mellett más kedvező hatásai is vannak. Alacsonyabb a léghőmérséklet, kisebb az éjszakai és a déli hőmérsékleti értékek közötti különbség, azaz a hőingadozás. Azáltal, hogy a déli órákban nem melegszik fel túlzott mértékben a levegő, kedvezőbb a bogyók színesedése. A paradicsomnál  a  hőség hatására, úgynevezett zöldtalpasság vagy zöldvállasság alakulhat ki,ami a kocsány körüli sárgás-barna karima. Ez a tipikusan a meleg hatására kialakuló színhiba-betegség árnyékoló alatt nem alakul ki.

A fehér termésű paprikák esetében gyakran tapasztalható a kényszerérés, amikor a még fejletlen bogyó pirosodni kezd, gyakran barnás folt vagy foltok kíséretében. Elsősorban nagy melegben, vízhiány hatására illetve túltrágyázott körülmények között fordul elő. A bogyók eladhatatlanok, fogyaszthatatlanok, még lecsó minőségnek sem felelnek meg. Árnyékolás hatására elmarad a kényszerérés, darabosabb, egészségesebb termések fejlődnek.

Az árnyékoló alatt magasabb a légnedvesség, mint a szabadban. Ennek következtében jobban köt az uborka, a paradicsom, valamint a padlizsán, a paprika, de a paradicsom bogyói is fényesebbek, tetszetősebbek. Nyári szárazságban a termések felületén megfigyelhető apró hajszálrepedések az árnyékolás hatására nem alakulnak ki. 
A raschel hálók kifeszítésére szolgáló egyszerű támrendszert még a nyári melegek előtt célszerű elkészíteni. Nem igényel erős tartószerkezetet (súlya 30-35 g/m2), a karókra is ráerősíthetjük. Az árnyékolóhálók további előnye, hogy a jégkárok ellen is védelmet nyújtanak. Vannak kettős rétegű hálók is. UV-stabilizátorral látják el a gyártók a hálókat, így élettartamuk lényegesen hosszabb, 4-5 évet is károsodás nélkül kibírnak.

A nagy melegben, erős napfényben a teraszt, erkélyt is érdemes árnyékolni. Nemcsak magunkat, hanem balkonnövényeinket is védjük a melegtől és az erős napsugárzástól. A nagy melegben a cserép, balkonláda földje fölmelegszik, a növények gyökere „megfő”, nem működik megfelelően, tápanyaghiány, vízfelvételi gond alakul ki, még akkor is, ha öntöztünk, tápoldatoztunk. A leánder a hőségre a levelek hirtelen sárgulásával, lombhullatással válaszol. A petúnia virágai leaprósodnak, a muskátli bimbói elhalnak. Ha tehetjük, vigyük árnyékos, szellős helyre balkon- és terasznövényeinket.

A lakásban a déli ablakokból helyezzük át a keleti vagy nyugati ablakokba az orchideákat és más szobanövényeket, mert az erős napsütésben megperzselődhetnek a leveleik.