Bútorok és ruhák kártevői
A ruhásszekrénybe és antik bútorokba beköltöző rovarok komoly károkat okozhatnak. Nézzük, milyen károsítókkal találkozhatunk még a lakásban. A legtöbbjük magyar neve igen beszédes.
A nagymama évtizedek óta érintetlenül álló ruhásszekrényében fordulhat elő leginkább a ruhamoly (Tineola bisselliella). Régebben naftalint és levendulacsokrot használta ellene. Kizárólag a lárva (hernyó) okoz kárt. Fő tápláléka a gyapjúból készült ruhanemű, de megeszi az ágytollat, a matracok szőrtömését és a filcet is. Régi házakban a padlózat repedéseibe hullott hajszálakon és törmeléken is megél. Képes megemészteni a keratin nevű, kéntartalmú állati fehérjét, amely többek közt a gyapjú, a szőr és a szaru alkotója. Kártétele jól felismerhető a szabálytalanul elszórt lyukrágásokról, a hernyó világos színű ürülékcsomóiról és a megrágott anyagból szőtt fonadékcsövekről.
A szőnyegbogár (Anthrenus scrophulariae) lárvái gyapjúárukon, szőnyegeken, kárpitozott bútorokon, bőrökön táplálkoznak.
A vöröslábú hullabogár (Necrobia rufipes) megtámadja a nyers és a kikészített bőrt, az állati zsigereket és a szárított állati termékeket, szárított húst, olajos takarmánypogácsát.
Az aranyszoró tolvajbogár (Niptus hololeucus) költöző faj. Jelentős károkat okozhat a szövetfélék, szőrme, bőr kilyuggatásával. A lárvák a romlott gabonát és a zöldségfélét is esznek.
A nagy múzeumbogár (Anthrenus scrophulariae) lárvái fából készült termékeket, szőnyegeket, kárpitozott bútort, tollat támadnak meg. Megeszi a rovargyűjteményeket is.
A ruhatetű (Pediculus humanus humanus) napjainkban elég ritkán fordul elő. A kiütéses tífusz és a visszatérő láz terjesztője. Az ember külső élősködője. Általában ott tartózkodik, ahol a ruha a testhez legszorosabban simul. A testen rendszerint csak vérszíváskor található. A ruhák mozgásával, eladásával terjesztjük.
A kis kopogóbogár (Anobium punctatum) gyakori az épületekben, épületfában, bútorokban, képkeretekben és fafaragványokban. Az egyébként emészthetetlen cellulóz a lárvák bélrendszerében szimbiotikus mikroorganizmusok közreműködésével táplálkozásra alkalmassá válik.
A különféle szúbogarak szekrények, ablakok, műtárgyak, parketta, képkeretek kártevői.
A fenti képen szám szerint az alábbi károsítók láthatók:
1 = közönséges múzeumbogár (Anthrenus museorum), 2 – hosszúszőrű törpeszúfarkas (Korynetes caeruleus), 3 – barna falisztbogár (Lyctus brunneus), 4 – apró kislisztbogár (Tribolium madens), 5 – kis kopogóbogár (Anobium punctatum), 6 – nagy álszú (Xestobium rufovillosum), 7 – dohányálszú (Lasioderma serricorne), 8 – közönséges tolvajbogár (Ptinus fur), 9 – szűzporva (Reesa vespulae)
Amennyibe nagy értékű, antik bútorainkat bármilyen károsító megtámadja, ha észrevesszük, azonnal keressünk szakembert az elpusztítására. Műtárgyak esetében fontos, hogy olyan szakembert válasszunk, aki tisztában van ezekre a tárgyakra használt irtó szerek káros hatásaival. Nagy értékű műkincsek esetében kössünk szerződést és kérjünk garanciát. Saját házi praktikákkal inkább ne kísérletezzünk!
Ez is érdekelheti:
Kellemetlenkedő ízeltlábúak a házban
