Biostimulátorokkal a stresszmentes kertért

A napjainkban tapasztalható szélsőséges időjárás, illetve a részben az időjárással is összefüggő kártevő- és kórokozónyomás stresszorként, azaz stresszt kiváltó tényezőként hat a növényekre. A stresszhatás alatt álló növény nem fejlődik és terem megfelelően, szélsőséges esetben el is pusztul.

A biostimulátorok, amelyek javarészt nagy koncentrációjú természetes vegyületek, segítenek a növénynek abban, hogy a káros stresszállapotokon rövid idő alatt átlendüljenek, illetve felkészüljenek az esetleges újabb stresszhatásokra.

Mi a stressz?

A stressz definícióját sokan sokféleképpen megfogalmazták. Az első és legautentikusabb leírás az 1930-as évekből, dr. Selye János Kanadában dolgozó osztrák-magyar származású belgyógyász-endokrinológius professzortól, stresszkutatótól származik, aki szerint „a stressz a szervezet túlterhelt, túlerőltettet állapota, a test aspecifikus reakciója mindenfajta igénybevétellel szemben”.

A stresszt a növényekre vonatkoztatva dr. Szigeti Zoltán biológus 2018-ban így fogalmazta meg: „A növényi stressz az a fiziológiai állapot, amelyben a növények növekedése, fejlődése és szaporodása az optimális alkalmazkodás tartományán kívül, a fokozott környezeti terhelés miatt a genomban meghatározott lehetőségek alatt marad.” 

Minden optimálistól eltérő környezeti hatás (pl. túl sok, vagy túl kevés víz, fény, hő, tápanyag stb.) a növény számára stresszor, azaz stresszt kiváltó tényező. Ez lehet élettelen (abiotikus), vagy élő (biotikus). Az előbbihez tartoznak a szélsőséges időjárási hatások, a kedvezőtlen talajállapot, így pl. a tápanyaghiány, vagy a magas sókoncentárció. Ezekre a természetes eredetű stresszorokra az emberi tevékenyég is „rá tud tenni egy lapáttal”, pl. káros gázokkal, nehézfémekkel, vegyi anyagokkal, savas esővel, valamint a talaj tönkretételével. Az élő tényezők közé tartozik a kártevők rágása, szívogatása és kórokozók (vírus, baktérium, gomba) fertőzése. A kórokozók a legyengült, stresszes növényeket könnyebben fertőzik.

A stresszállapotban lévő növény a túlélésre, a károsodott részek regenerációjára fordítja minden „erejét”, tápanyag- és energiatartalékat. Ezt a regenerációs folyamatot segíthetjük a biostimulátorokkal. Nevükben is benne van, hogy élénkítik, stimulálják a biológia, élettani folyamatokat.

Mi a biostimulátor?

A biostimulátorokat általában az összetevőik alapján kategorizálják. Ezek az összetevők, hatóanyagok lehetnek élettelenek, szerves (pl. algakivonat), szervetlen (pl. huminsav, fulvosav) eredetűek, vagy élő, mikrobiális összetevők. Ez utóbbiba tartoznak a gyökérmikorrhizák, talajbaktériumok.

A biostimulátorok a hivatalos megfogalmazás szerint "olyan anyagok vagy mikroorganizmusok, amelyek a vetőmag-, növény- vagy gyökérkezeléssel serkentik a természetes folyamatokat, hogy fokozzák vagy javítsák a tápanyagfelvételt, a tápanyag hasznosulását, az abiotikus stresszel szembeni ellenálló képességet vagy a termés minőségét és hozamát".

A biostimulátorok nem tápanyagok, de javítják a tápanyagfelvételt és –hasznosulást. A biosimulátorok jelenleg nincsenek pontosan leszabályozva. Vannak olyan elméletek, amelyek egyes mikroelemeket, pl. Al, Ca, Na, Se és Si szervetlen sóit is a biostimulátorok körébe sorolják, mivel közvetlen hatással vannak a sejtfal megerősítésére, az ozmoregulációra, illetve a hormonális szabályozásra (pl. Optysil, Prosilicion)

A biostimulátorok típusai

Aminosavak
Az aminosavak a fehérjék építőkövei. Fokozzák a növényekben a fehérjeszintézist, javítják a nitrogénfelvételt és a nitrogén- és szénanyagcserét. Lombon keresztül jól felszívódnak (pl. Benefit PZ, Nutrigreen AD)

Humin- és fulvosavak
A huminsavak és fulvosavak a talajban a szerves anyagok lebomlásával keletkeznek. A huminsav javíthatja a talajéletet, míg a fulvosav segíti a növények tápanyagfelvételét és a rendelkezésre álló tápanyagok felhasználását. Talajkezelésre használhatók (pl. Humus FW, Prohumin).

Tengeri alga-kivonatok
A leghatékonyabb biostimulátorok növényi hormonok, vagy azok előanyagai (perkurzorai), amelyeket a tengeri algák nagy mennyiségben tartalmaznak. A tengeri alga-alapú biostimulátorok a barna algák és a vörös moszatok családjába tartoznak. Alkalmazhatók talajba, hidrokultúrában, vagy lombtrágyaként, és hozzájárulnak a kolloidképződéshez, a vízmegtartáshoz és a talaj levegőzöttségének javításához. Fitohormonokat (auxinok, citokininek, gibberellinek, abszcizinsav és etilén) tartalmaznak, így növekedésszabályozó tulajdonságokkal is bírnak (pl. AscoAlga, Kelpak)

Növényi kivonatok
A növényi kivonatok olyan növényi eredetű hatóanyagok, másodlagos anyagcsere-termékeket, amelyeket a gyógyszer-, a kozmetikai és az élelmiszeripar mellett a biostimulátorként a növényvédelemben is használnak (pl. lecitin, zsurló- és csalánkivonat, faecet)

Hasznos gombák
A növények és gyökérlakó mikorrhiza gombák egymást segítő kölcsönösen előnyös kapcsolatban (szimbiózisban) élő közösséget alkotnak. Általában fajspecifikusak, tehát minden növénynek saját „gombája” van. A legtöbb készítmény általánosan hsználható (pl. Tyra, Symbivit, Mycomax). Talajkondicionáló készítményként is forgalmazzák őket.

Hasznos baktériumok
A baktériumok minden lehetséges módon kölcsönhatásba lépnek a növényekkel. A baktériumok részt vehetnek a tápanyagfelvétel és -felhasználás hatékonyságának növelésében, a betegségekkel szembeni ellenálló-képesség és a stressztűrés fokozásában (pl. Agrin, AmazoN).

Hogyan válasszunk biostimulátort?

Először is meg kell határozni, hogy mi a stressz konkrét forrása, milyen problémával küzd a növény (pl. tápanyaghiány, szélsőséges hőmérséklet, vízhiány, vagy rossz talajállapot), és ennek megfelelően kell kiválasztani a készítményt.

A különböző biostimulátorok különbözőképpen hatnak, pl. fokozzák a tápanyag-felhasználás hatékonyságát, serkentik a növekedést, a vitalitást, vagy növelik az ellenálló-képességet, pl. a sejtfal megerősítésével vagy a fotoszintézis fokozásával. Olyan biostimulátort válasszunk, amely megfelel a növény fejlődési ciklusának és a környezeti kihívásoknak.

A legtöbb biostimulátor keverhető és együtt kijuttatható műtrágyákkal és növényvédő szerekkel. Együttes használat előtt azonban mindig tájékozódni kell a gyártótól, forgalmazótól az adott készítmény keverhetőségére vonatkozó kitételekről.

A gyártók a legtöbbször közzéteszik a készítményre vonatkozó termőhelyi kísérletek eredményeit. Válasszunk olyan biostimulátort, aminek eredményessége igazolt. Konzultáljunk felhasználókkal, látogassunk el rendezvényekre, termékbemutatókra.

Kérjük ki szakértő véleményét, hogy az adott kultúrára, fejlettségi állapotra, illetve problémára melyik készítmény lehet a legjobb választás.

A legfontosabb, hogy használat előtt olvassuk el a készítmény adatlapját és felhasználási útmutatóját!