Barátunk a korán kelő mogyoró
Háromféle mogyoró van Magyarországon. A hozzáértő nem keveri a mókus mogyorónak mondott csonthéjasokat a hasonló nevű hüvelyes pillangós földimogyoróval. A törzses mogyoróból kétféle nagy csoport létezik a bokor (Corylus avellana) és a fa, ez utóbbi a törökmogyoró (Corylus colurna L.) a parásodó törzsű, szép fa. Leventei mogyorónak nevezett termése, igen kellemes ízű. A mogyoró Magyarországon tízévente jó, ha 5-6-szor terem. Ezt jó tudni, mielőtt ilyet ültet az ember.
De sok kertben nem terméséért tartják, hanem elvadult dísznövényként él. A bokormogyoró egyébként igen alkalmas a kipusztult növény helyére a sövényben, nálam több is terpeszkedik a sorban. Persze a metszésére oda kell figyelni, mert képes terrorizálni a környezetét. A mostani írásunk nem a mogyoróból meggazdagodni vágyóknak szól, inkább azoknak, akik a sütés-főzéshez saját mogyorót szeretnének.
A mogyoró a legkorábban virágzó gyümölcsünk. Virágai inkább érdekesek, mint pompázatosak. A rovarokra hiába várnának, mert amikor virágzik legfeljebb a hószúnyog repül, a mogyorópollent a télvégi szelek röpítik, ezért is virágozhat már a legvadabb mínuszokban, amikor a többi növény még javában téli álmát alussza.
Érdemes nagyítóval megvizsgálni a fura porzós és termő virágot. Minden mogyoró egylaki és váltivarú, ami annyit tesz, hogy egy növényen a hím- és nővirágok külön virágzatokban fejlődnek. Ráadásul önmeddő, így védekezik az önmegporzás ellen. Ezért szükség van a közelében egy másik mogyoróra is. A fiúvirág a barka február közepétől szórja a virágport . A termős virágok, első ránézésre kármin színű kis pamacsok, viszont már decemberben megjelennek, egy-egy ilyen virágzatban 4–16 egyszerű nővirággal. Ez azonban nem azt jelenti, hogy nem fázhat meg. A –25-35 fokos hideget is elviseli a növény, de a barkák – 20 fokon károsodhatnak.
Sok eldzsungelesedett mogyoróbokor porosodik a kertekben, pedig legtöbbjük bőven teremne, ha a közelben társa lenne, és néha megmetszenék, mert hajlamos az elvadulásra, az ilyen pedig csak mutatóban terem. A mogyoró metszése nem nehéz, de mivel kevés van belőle ezért kevesen ismerik a hatékony trükköket. A fává cseperedő törökmogyoró metszésével nincs különösebb gond. Viszont jobban oda kellene figyelni a bokormogyoróra. Mindenekelőtt tudni kell, hogy új mogyoróvesszőn hajtó- és vegyes rügyek nőnek. A hajtórügyből terméketlen, a vegyes rügyekből pedig termést hozó hajtások fejlődnek.
A mogyoró metszésének legfőbb követelménye, hogy a koronában megfelelő mennyiségben képződjenek 15 centi körüli hajtások, mert csak ezek rakódnak be megfelelő mértékben vegyes rügyekkel. Ha már kézbe veszik a metsző- vagy ágvágó ollót, akkor levegős, jól megvilágított koronát kellene kialakítani. Lehet a tőből bokrot nevelni, de az ilyen mogyorónál számolni kell azzal, hogy a tövét négykézláb kell tisztogatni, míg a félméteres törzs tetején kialakított elágazások megkönnyítik ezt a munkát, viszont az ilyen módszer nehezíti a tősarjakról történő megújítást.
Ahhoz, hogy rendszeresen – tízévente 5-6-szor -, teremjen a bokor a termőkor eléréséig igényli a évenkénti rendszeres tavaszi metszést. A rengeteg tősarjból, 5-6, a koronában arányosan elhelyezkedő jól elhelyezett vezérvesszőből , miután a felére visszavágják, kellene a koronaágakat kialakítani. Ezek aztán jól elágazódnak és berakódnak termővesszőkkel. Ha ilyen a bokor koronaszerkezete, akkor bejut a napfény is. A termőkorú mogyorón a letermett vesszőket az utolsó vegyes, nővirágot is tartalmazó vegyes rügy feletti, második rügy után le kell vágni. Ekkor elágazások alakulnak ki és termés is lesz.
Az élemedett, elhanyagolt mogyoróbokrok előtt az erős gallyvágóval térdre rogyni és nekifogni a tősarjak pusztításának, második lépcsőben folytatható az akció a korona reformmal.
Ezek után már csak a mogyorólisztharmattól és a fura küllemű mogyoróormányos bogártól kell megvédeni. Az ormányos május-júniusban hosszasan rajzik, és miután hetekig képes a mogyoróbokron, fán mászkálni a puha mogyoróba fúrja tojásait, az itt kikelő kukacok a nemes részt teljesen felfalja, majd a kemény héjon, egy kerek vészkijáratot rágva távozik, hátrahagyva az üres mogyorót. Az ormányos valamilyen piretroid hatóanyagot tartalmazó egyszerűbb és számos durvább hatású vegyszerrel lehet irtani, de az is gyarapíthatja a teli mogyorók számát, ha május-júniusban rendszeresen megrázzák a bokrot és az alá helyezett nejlonról összeszedik az apró rovart.
Egyébként érdemes a saját mogyoróért megküzdeni, – nemhiába élnek halnak érte a mókusok – mert a mag 60 százalékban zsírt, 14 százalékban fehérjét tartalmaz, sőt más vitaminok mellett 100 grammonként 5 milligramm C-vitamin is van benne. További előnye, hogy mogyoró zsiradék alapvetően telítetlen zsírsavakból áll, amelyek nem növelik a koleszterinszintet.