Árnyékban

A nagyobb kertek tulajdonosai, ha természetes árnyékot akarnak, egyszerűbb helyzetben vannak. Egy nagy lombhullató fa kiváló árnyékoló szerkezetnek számít, hiszen nyáron véd a tűző napsugarak ellen. Télen, lombját veszítve nem sötétíti az ablakokat.

Az alsó szint használható területéből gyakorlatilag semmit nem vesz el a teljes árnyékot adó, magas törzzsel kialakított dió, hárs, juhar, kőris, nyugati ostorfa, szelídgesztenye, tölgy, török mogyoró. Némi fényt átenged a 3-4 fából álló nyírcsoport, díszcseresznye, díszalma, vagy a lepényfa lombja.

Van, aki a légies szömörcét alkalmazza, a különleges borzas „hajzata” érdekesen szűri a fényt. Szömörcéből rengetegféle van, a más-más kontinensről származó fajokat csak a genetikai rokonság köti össze, és az, hogy tavasszal a kert tulajdonosát a frász kerülgeti, hogy elfagyott a növénye. Nem kell megijedni, a szömörcék későn ébrednek.

A nyári kánikulai napokon is kellemes lakókörnyezet kialakításának egyik fontos eleme a megfelelő növényzet telepítése az épület körül. A mostani energiaáraknál megfontolandó, hogy légkondicionálóval a havi 11-20 ezer forintos áramköltséggel, vagy ahol lehetőség van rá, valamilyen falra futtatható növénnyel hűtenek egy száz négyzetméteres lakást. Meg kell jegyezni: gyakorlatilag ugyan bármikor lehet növényeket telepíteni, arra számítani kell, hogy igazi árnyékoló hatásukat csak évek múltán fejtik ki.

A terasz, kerti pihenő, vagy falak árnyékolását egyben hűtését legegyszerűbben a virág lugast alkotó kúszó és kapaszkodó növények sokasága oldhatja meg. Némi többletköltséggel és ötlettel elérhető, hogy ezek ne csak a talajon terebélyesedjenek, hanem függőlegesen és a lugason is virágesővel és tetszetős levelekkel hűsítsenek.

A falra futtatott örökzöld borostyán, vagy az ősszel levelét vesztő vadszőlő légkondicionálóval felérő, hűsítő növény. A nyári felmelegedés elleni védelem egyfajta megoldása lehet a homlokzatra futó növények telepítése, vagyis a zöld homlokzatok kialakítása. Tavasztól őszig az összefüggő levélfüggöny árnyékol. Sok mindent kibír, de leginkább az árnyékos, félárnyékos helyet kedveli. Vannak azonban olyan változatai is, amelyek a tűző napot is elviselik, ha fiatal korában rendszeresen öntözik a tövét. A borostyánnal hosszú együttlétre lehet készülni, ugyanis nem ritkák az évszázados példányok. Sokan úgy vélik, hogy a növény a házak vakolatát, a falakat, sőt az egész házat tönkreteszik. Ebben sok igazság van, de a kőművesek szerint, ha jó a vakolat, akkor a borostyán nem árt a háznak. Ezt látszanak igazolni a több száz éves angol borostyános házak.

A házfalra futó növénynél érdemes figyelni, miként halad előre, s a tilalmas helyről azonnal le kell tessékelni, mert ha megkapaszkodott, akkor már nehezen távolítható el.

Ha az ilyen árnyékos területeken nem akarnak járkálni, akkor megfontolandó valamilyen más gyeppótló telepítése. Bőséges évelő, törpecserje kínálatból lehet választani.

Sok kertben maradnak csúf, csupasz foltként a nap nagyobbik részében árnyékos kerítés, melléképület falai. Az ilyenre lehet futórácsot erősíteni, s erre borostyánt és/vagy vadszőlőt futtatni. Mindketten bírják az árnyékot. Közvetlen a fal előtti legvadabb árnyékban megél a tündérfürt, repkény kecskerágó, havasi ribiszke, hóbogyó. Ez, a nap nagyobbik részében árnyékos hely, egyben érték is, itt lehet nyaraltatni a hidegebb évszakokban a lakásban, vagy a télikertbe élő ajéniát, botpálmát, indiai lángcserjét, fafojtó ördögfügét, golgotavirágot, nyugati szamócafát, selyemmályvát, szágópálmát, szobaliliomot, szobaaráliát, végzetcserjét.

Az árnyat adó magas lomb alá való az alacsony rododendron, árnyékliliom, barnalevelű tüskésdiócska, fürtös salamonpecsét, indás ínfű, japán kövérke, kardlevelű szittyó, karéjos turbántok, meténg, sudár kankalin, sulyoktáska, szívlevelű bőrlevél, tarka sás, páfrány.