Amikor babra megy a játék… A bab vetése és gondozása

A bab egy összefoglaló megnevezés, ami több növényfajt és annak különféle változatait is magában foglalja. Éppen emiatt ez az egyik legsokoldalúbb és legváltozatosabb zöldségféle a veteményesben.

A babfélék legismertebb képviselője, a veteménybab (Phaseolus vulgaris) Mexikóból és az Amerikai kontinensről származik, ahonnan az írásos források szerint az 1500-as években került Európába. Az indiánok már több mint 5000 éve termesztik és fogyasztják. Régészeti források már 6000 évvel ezelőtt kiterjedt babtermesztésre engednek következtetni Peru és Mexikó területén. 

Más babfajok, mint a lóbab (Vicia faba) már az ókorban is ismertek, elterjedtek és szívesen fogyasztottak voltak Európában. Érdekesség, hogy az ókori egyiptomi és görög kultúrában a babot gyakran azonosították a túlvilággal, a halállal, sőt gyakran halotti áldozati növényként jelent meg. 

Napjainkban az egész világon termesztik és a konzervipar egyik fontos növénye. Jól feldolgozható, fogyasztható frissen, szárítva, de készül belőle fagyasztott, vagy konzerv termék is.  Sőt a reformtáplálkozás egyik nagy újrafelfedezettje, és egyre népszerűbbek a különféle babkrémek, babzakuszkák, sőt akár babmajonézt is találunk a sokféle babból készült termék között. 

Az égig érő és a térdig érő paszuly

A bab sokfélesége közismert, fajtáit sokféle módon csoportosíthatjuk, és kategorizálhatjuk.

Leggyakrabban a méret alapján csoportosítjuk a babokat. A jellemzően 40-60 cm magasra növő fajták a bokorbabok, ide tartozó népszerű fajták a Rege, a Maxidor, a Saxa vagy a Carmen.

A karósbabok a bokorbabokkal szemben igen magas növekedésű kúszó típusú növények. Telepítéskor mindenképpen célszerű a támrendszert is elkészíteni, és már rögtön a támrendszer mellé vetni őket. Népszerű karóbabfajta a Velence csodája, a Corona vagy a Goldfield. 

A babokat kategorizálhatjuk felhasználás szerint is. A babok konyhai felhasználás alapján csak az 1800-a évektől kezdtek szétválni. A 16-17. században csak a szárazbab termesztése és felhasználása folyt. Az 1800-as években kezdődött meg olyan fajták nemesítése, amelyeknek hüvelye is fogyasztható. 

Zöldbab

A legkorábban szüretelhetjük a zöldbabot, ezeket a típusokat még úgy érdemes szedni, mikor a növény hüvelyei zsengék. A zöldbabból kiváló leves, rakott bab, illetve főzelék készülhet. A leszüretelt zöldbabhüvelyek fagyasztva kiválóan tárolhatók. A fajtakínálatban egyaránt találhatóak sárgahüvelyű fajták, mint a Cherokee, a Rézi, vagy zöld hüvelyű változatok, mint a Navajo vagy a Stanley. 

Szárazbab 

A szárazbabok jellemzően a hosszú tenyészidejű fajták közé tartoznak. Közös jellemzőjük, hogy a babszemek végső érettségüket és legmagasabb tápanyag- és vitamintartalmukat akkor érik el, amikor már a hüvely teljesen száraz, illetve maga a szem is elvesztette víztartalmának jelentős részét. A babszemek a hüvelyben jellegzetes zörgő hangot adnak ki, a hüvelyeket eltörve pedig kiperegnek a szemek. Népszerű szárazbabfajta az Etna, az Inka vagy a Borlotto. 

Kifejtőbab 

Kifejtőbabnak nevezzük azokat a középkorai, bőtermő, nagy magvú szárazbab fajtákat amelyek hüvelye nem csak teljes érettségi állapotban nyitható szét, hanem félérett állapotban is. A hüvely nem szárad úgy meg, és a babszemek kézzel könnyen kifejthetők a hüvelyből. A kifejtőbab, ha fennhagyjuk a száron, szárazbabként is hasznosítható. Népszerű fajtái a Rocco, és a Borlotto Lingua di fuoco. 

A bab termesztése 

A vetés
A bab optimális vetésideje április 20. után van, tekintve, hogy szereti a magas talajhőmérsékletet, illetve a fagyokra minden fajtája igen érzékeny. Túl nedves, sáros talajba nem javasolt vetni ugyanis a mag és a csíra is könnyen elrohad. Az optimális talaj jól előkészített, porhanyósra megmunkált. Kedveli a tápanyagban gazdag, humuszos talajt. Ne adjunk ki azonban trágyát közvetlenül a bab alá, a frissen trágyázott földben nem fejlődik jól. A szervesanyag-pótlást ősszel végezzük el. A kert olyan területére javasolt vetni, ahol minimum napi 8 óra napsütés éri. A magok kerüljenek 4-6 cm mélyre. Vethető sorosan vagy fészkesen is.

Az előbbi megoldás esetében húzzunk kapával egy 4-6 cm mély barázdát, és ebbe kerüljenek a babszemek kb. 10 cm tőtávra. A sorok pedig minimum 30 cm-re legyenek egymástól. A fészkes megoldás esetén 50 x 50 cm-es távolságra jelöljük ki a fészkeket, majd minden fészekbe 6-8 magot vessünk. 

Tipp: A futóbabfajtákat vethetjük együtt csemegekukoricával és sütőtökkel. A kikelő kukorica szárára fel tud kapaszkodni a bab, a sütőtök pedig gondoskodik a talajtakarásról.  

Vízigény
A bab vízigényes növény. Vetés után célszerű jól beöntözni, hogy a magok minél előbb fejlődésnek induljanak. A szárazságot nem viseli, ezért aszályos időben mindenképpen célszerű kiegészítő öntözésről gondoskodni. Szintén kritikus időszak a hüvelyképződés időszaka. Ilyenkor mindenképpen gondoskodjunk kiegészítő öntözésről, ugyanis egy ebben az állapotban beköszöntő szárazság jelentősen csökkenti a terméshozamot. 

Vetésforgó és növénytársítás
A babot önmaga után 2-3 évig ne ültessük vissza ugyanarra a területre. Szintén nem javasolt hagymafélék után ültetni. Jól szerepel viszont uborka, tökfélék, cukkini után vetve. A bab remek szomszédja lehet a céklának, brokkolinak, káposztának, sárgarépának, karfiolnak, zellernek, uborkának, csemegekukoricának, kelbimbónak, padlizsánnak.

Jó megoldás lehet aromás növényekkel is társítani, mint pl. az oregánó (szurokfű), vagy a körömvirág, amelyek megvédik a kártevőktől. A bab gyökérzetén speciális nitrogéngyűjtő baktériumok élnek, így nagyon jó minőségű és gazdag talajt hagy maga után. Bab után vethető, ültethető csemegekukorica, paradicsom, paprika, padlizsán is. 

Növényvédelem 

A babot több kártevő is fenyegeti. Vetést követően a babszemeket drótférgek és más talajlakó kártevők támadhatják meg. Ha drótférgekkel, bagolylepke-lárvákkal (ún: mocskospajorral), vagy lótücskökkel találkozunk, célszerű lehet talajfertőtlenítőt kiszórni a vetés előtt.

A frissen kikelt babnövényeket a csipkézőbarkók fenyegetik. A legkritikusabb időszak a termesztésben a virágzás. Ilyenkor jelenik meg jellemzően a fekete répa-levéltetű, valamint főleg a másodvetésű babon, virágzás idejében gyakran megjelennek a gyapottok-bagolylepkék. A különféle kártevők megjelenését célszerű lehet sárga ragadós lapcsapdákkal figyelni. 

A betegségek közül legjelentősebb problémát a xantomonászos és a pszeudomonászos betegség okozhatja. Ezek ellen réz alapú megelőző kezelés javasolt.