A zöldségeskert árnyékos oldala

Megnőttek a gyümölcsfák? A szomszéd tujasora beárnyékolja a veteményes egy részét? Az árnyékos kertrészlet lehetőséget ad a vetésforgó újragondolására, néhány új növény kipróbálására.

A legtöbb zöldségfélének és gyümölcstermő növénynek sok napfényre van szüksége a bőséges és jó minőségű termés beérleléséhez. Vannak azonban olyan fajok, amelyek árnyékban is megfelelően fejlődnek. 

A paradicsom, a paprika, a tojásgyümölcs, az uborka, a tök és a burgonya kifejezettem meleg- és fényigényes növények. A megfelelő növekedéshez és terméshozáshoz legalább napi 6 óra teljes napsütésre van szükségük. Sok olyan zöldségnövény van, ami "beéri" kevesebb napfénnyel, 3-4 órányi, részleges napsütéssel, vagy félárnyékkal is.

Fényviszonyok felmérése

Mindenek előtt mérjük fel a kert vagy kertrészlet fényviszonyait. Teljes napsütésnek nevezzük, ha napi 6-8 óra, vagy annál hosszabb közvetlen napfényt kapnak a növények. A napsütés csúcsidőszaka 10 és 14 óra között van.
A részleges napsütés napi 3-6 óra, a részleges árnyék pedig körülbelül napi 3 óra közvetlen napfényt jelent.
A teljes árnyék kevesebb, mint 3 órányi a napsütés, és a nap többi részében pedig csak szórt fény éri a területet. Ilyen esetben a fák lombja közül rövid ideig előbukkannak a napsugarak.
Mélyárnyékról akkor beszélünk, ha semennyi napfény nem jut a területre. Itt nem él meg semmilyen növény sem, ne is próbálkozzunk.

Milyen zöldségfélék érzik jól magukat árnyékban?

A zöldségkultúrák jól tűrik a részleges napsütést vagy a félárnyékot a brokkoli, a karfiol, a karalábé, a petrezselyem, a cékla, a kelkáposzta és a karórépa. Fejlődésük és érésük azonban hosszabb ideig tart, mint teljes napfényben. Korai vetéssel és palántázással termesszük ezeket. Válasszunk rövid tenyészidejű fajtákat. A káposztafélék árnyékban is megnőnek, de nem biztos, hogy tömör fejet képeznek. A hagymafélék közül a póré viseli a legjobban a fényszegény viszonyokat.

A félárnyékos helyek jól kihasználhatók őszi vetésű zöldségfélékkel: pl. spenót, póré, salátafélék, sarjadékhagyma, fodros kel, metélőpetrezselyem.

A levélzöldségek közül félárnyékba ültethetünk tépősalátát, római salátát, rukkolát, leveles kelt, mángoldot és spenótot. Ezeknek a zöldségféléknek a zsenge leveleit fogyasztjuk, így főleg nyáron kifejezetten előnyös, ha nem perzseli meg őket az erős napsütés.

Ha van elég függőleges helyünk, akkor félárnyékba ültethetünk karóra vagy támasztékra futtatott növényeket, amelyek „megkeresik a napot”. Ilyen a karósbab és a kordonos uborka.

Az évelő zöldségfélék közül szintén jól bírja az árnyékot a sóska, a rebarbara, a spárga és a csicsóka.
Ha csak délelőtt éri napsütés a kertünket, próbáljuk ki a zellert, a sárgarépát, a paszternákot és a bokorbabot.

Árnyékban termeszthető gyümölcsök

A bogyós gyümölcsök, a köszméte, a szeder, a ribiszke is jól terem félárnyékos helyen is. Ilyen esetbe legjobb, ha magas törzsön vagy támasztékon neveljük. Hihetetlen, de a meggy is jól viseli az árnyékot. Más gyümölcsökből alakítsunk ki sövénykoronát, azaz terítsük ki vízszintesen a koronát, hogy minél több fény érje a termőrészeket. Próbáljuk ki az eperfát.

A kivi, a szilva és a körte elég jól viseli a félárnyékos környezetet, ahol a délelőtti napfény éri őket. A zöldségnövényként termesztett alpesi szamóca is jó árnyéktűrő. Gondoljunk arra, hogy a természetben az erőszéleken nő.

A kék és a vörös áfonya kifejezetten árnyéki gyümölcs; az északi országokban fenyőerdőkben él. Esetükben azonban a savanyú talajról kell gondoskodnunk.

6 tipp az árnyéki zöldségtermesztéshez

1.    A zöldségpalánták fejlődésének elegendő fényre van szüksége. Otthoni, beltéri palántanevezéshez használjon pótmegvilágítással felszerelt mini növényházat.
2.    A félárnyékos részeken a jobb légátjárás érdekében tartson szélesebb sor- és tőtávolságot.
3.    A kert árnyékosabb részeibe több fény csalogathat tükrökkel, illetve a felületek, falak fehérre festésével, vagy fehér vagy ezüst színű talajtakaró fólia használatával.
4.    Vegyük figyelembe, hogy az árnyékos kertrészek tavasszal lassabban melegszenek fel, ősszel pedig gyorsabban hűlnek le, ezért a vegetációs idő meghosszabbítása érdekében a melegágyak jó szolgálatot tesznek.
5.    A házas és a meztelen csigákra gyakrabban számíthatunk az árnyékos területeken, ezért használjon sörcsapdákat, csigacsalikat. A növényágyásokat ne mulcsozza.
6.    Fényszegény környezetben kisebb a párolgás, így kevesebb öntözésre van szükség.

Mindent összevetve: az árnyéki kertészkedés nagyobb odafigyelést igényel, de nem lehetetlen feladat.

Mindenki kíséretezze ki a saját viszonyai között legjobban működő módszert.