A szobanövények számára kín az ünnep
Egy-egy család életében az év végi ünnepek ritka időszaknak számítanak, hiszen ilyenkor, gyakran vendégek társaságában viszonylag sok időt tölt otthon az egész család. A hosszú családi együttlét a növények tűrőképességét is próbára teszi. Nem az emberekkel van bajuk, hanem az ilyenkor a szokottnál melegebb klímával és a szellőztetéssel.
Ilyenkor egész nap melegebbre fűtik a lakást, ahol legfeljebb 30-40 százalékos a páratartalom. Ez csak a sivatagi klímához szokott növényeknek kellemes. A radiátoros fűtésű lakásokban a száraz levegőre érzékeny növények még akkor is sínylődnek, ha cserepükben elég a víz. Mintha szárazon köhögnének, egyértelmű jelzéseket adnak. Leveleiket hullatják, vagy levélszéleik sárgulnak, esetleg a levélcsúcsok barnulnak, a virágbimbók elhervadnak. Ha a nemrégiben vásárolt azálea vagy virágzó begónia így viselkedik, biztosak lehetünk benne, hogy hűvös, páradús környezetbe vágyik.
Ha a szokottnál néhány fokkal melegebb van hőgutához közeli állapotot jelent. Ilyenkor ajánlott a napi többszöri permetezés és a minél gyakori öntözés. Mivel csak néhány napról van szó ezért azoknál a növényeknél, amelyeknél – normális esetben – meg kell várni, hogy két öntözés között megszikkadjon a talaj, most erre nem kell várni. Egyedül arra kell ügyelni, hogy a mocsári növények kivételével, ne maradjon pangó víz a tálkában. Az alulról öntözést nem sok növény kedveli, de ilyen az afrikai ibolya, ciklámen, párnafű, vagy a kapaszkodó fikusz. Ezeknél is ügyelni kell arra, nehogy pangó víz maradjon a tálkában. Érdemes néhány kőre, vagy erre a célja szolgáló cserépemelőt helyezni az edényalátétbe. Ilyenkor a felesleges víz kifolyik a cserépből és mégsem fullasztja a gyökereket. Az alátétben álló víz párolog is, ezzel jótékony, hűsítő mikroklímát teremt. Ha elegendő a nedvesség, akkor is lankadhatnak a levelek. Ilyenkor „szárazra” kell néhány napra állítani a növényt. Szélsőséges esetben az is előfordulhat, hogy teljesen kirohadnak a föld feletti részek. Ekkor is öntözés nélkül szárítani kell a növényt. Jobbik esetben egy hét elteltével kihajthat. Ha ez elmarad, akkor érdemes a gyökereket, s gyökérnyakat szemügyre venni. Ha egészségesek, akkor a tőről sarjadóknál van esély az újra induláshoz. Ha megbarnultak, puhák, akkor nincs értelme tovább várni.
A fürdőszoba egész évben megfelelő, 60-90 százalékos páratartalommal és kellemes meleggel menedék lehet. Különösen a trópusi esőerdőkben honos növényeket érdemes ide költöztetni a melegebb napokon. Ezek még akkor is jól érzik magukat, ha a fürdő ablaka keletre vagy északra nyílik. Ezek a növények ugyanis a szórt, tompa fényben is megélnek. A páfrányok bőszen terjeszkednek a kádszéli rakodón vagy a sarokba tett edényben. Az orchideák többsége buján és rendszeresen virágzik az ablakban.
Az ablaktalan WC, kamra, sötét folyosó, garázs – megannyi helyiség, ahová látszólag nem való növény. Azonban még itt is jobban érzik magukat néhány napig a növények, mint a magasra temperált lakásban.
A szellőztetéssel lehet a legtöbb bajt okozni, ezért a legjobb az ajtók, ablakok teljes és rövid ideig tartó nyitása De szép számmal akadnak olyan növények, amelyek a lakás téli, belső levegőmozgására is érzékenyek. (Attól függetlenül is mozog a levegő a lakásban, hogy egyetlen külső nyílászáró sincs nyitva.) Ilyenek a fikuszok, krotonok. Ezek levelének csúcsai, szélei barnulnak, sárgulnak, ha rendszeres huzatban állnak.