A paradicsomi paradicsom
A paradicsom a világ egyik legnépszerűbb éa legnagyobb mennyiségben fogyasztott zöldségféléje. Rendkívül változatos színű, formájú és növekedésű fajtákat termeszthetünk, felhasználási módjai is nagyon sokfélék.
Vita tárgya lehet, hogy a paradicsomot gyümölcsnek, vagy zöldségnek tekintjük-e. Botanikai szempontból mindenképpen gyümölcs, hiszen a termés a virágzatból fejlődik ki, és a magok a terméshúson belül találhatóak. Viszont ezen logika alapján a paprika, a padlizsán, vagy a cukkini is gyümölcs. Bár ez a legédesebb nyersen fogyasztott zöldségnövényünk, gasztronómiai szempontból viszont inkább a sós jellegű ételekhez használjuk, salátákban, tésztaszószokhoz, vagy mártogatósokhoz, ezért célszerűbb a zöldségekhez sorolni.
Nyelvészetileg is érdekes, hogy az olasz „pomodoro” kifejezés aranyalmát jelent. A francia nyelvben pedig kezdetben a „szerelem-alma” kifejezéssel illették a paradicsomot.
A téma a tengerentúlon sem új keletű, sőt, 1893-ban például az Amerikai Legfelsőbb Bíróság elé került az ügy, amikor egy furfangos nagykereskedő el akarta kerülni a vámfizetést paradicsomszállítmánya után. Ő is amellett kardoskodott, hogy a paradicsom gyümölcs, mivel akkoriban a gyümölcsszállítmányok vámmentességet élveztek. Az agyafúrt kereskedő végül elvesztette a pert, de a paradicsom azóta is töretlenül a világ egyik kedvence, függetlenül attól, hogy zöldségként, vagy gyümölcsként gondolunk-e rá.
Paradicsomi állapotok itthon és külföldön
A világ paradicsom termelése összesen közel 200 millió tonna, amelyet több mint 5 millió hektáron termesztenek. A világ legnagyobb paradicsomtermesztő országai Kína, India, Törökország és az Egyesült Államok.
A növény Közép-és Dél-Amerikából származik. A történelmi források szerint az aztékok már ismerték és afrodiziákumként tekintettek rá. A paradicsom Európába a spanyol hódítók közvetítésével került be, ahol kezdetben nem örvendett túl nagy népszerűségnek. Csak a dél-olaszországi régió szegényebb területein honosodott meg mint olcsó, tápláló étel.
Magyarországon a paradicsom, mint haszonnövény az 1800-as években jelent meg a köztudatban, viszont ekkor még csak mint érdekesség. A legnagyobb arányban 1960-70 között termesztették, ekkor termésterülete több mint tízezer hektár volt. Napjainkra ez a negyedére esett vissza, jelenleg kb. 2000 hektáron folyik paradicsomtermesztés. Szabadföldön a házikerteken kívül ma már szinte csak ipariparadicsomot termesztenek. A friss fogyasztásra szánt változatos méretű, formájú és színű terméseket ma már korszerű, szabályozott klímájú üvegházakban termesztik, nagyrészt kőzetgyapot közegen, hidrokultúrás módszerrel, egész éven át, de előfordul vödrös termesztés is, kókuszrost közegben.
A paradicsom típusai
A világon több mint 4000 fajta paradicsomot tartunk számon, ezek között a legkülönfélébb színű, formájú, méretű típusok vannak. A leggyakoribb csoportosításuk a növekedés alapján történik. Ilyen téren beszélhetünk determinált, féldeterminált, és folytonnövő típusokról.
Determinált növekedésű paradicsom: Ezeket a fajtákat nevezzük más néven bokorparadicsomoknak. A növény növekedése csak egy bizonyos méretig tart, majd utána már csak virágokat és termést hoz. Jellemzően 30-50 cm-es magasságot érnek el. A termés egyszerre érik. Nem jellemző rájuk a hónaljhajtások (kacsok) képződése. Több fajtája kifejezetten alkalmas balkonon, erkélyen történő nevelésre, ezek jellemzően törpe növekedésű paradicsomok. A determinált paradicsomok közé tartozik a Vilma, a Mobil, a Manó, a Kecskeméti Jubileum és a Bajaja, mely utóbbi legjobb választás balkonkertekbenhttps://www.gazdabolt.hu/cikkek-hirek/cikk/a-tokeletes-balkonkert-3-1-titka.
Féldeterminált növekedésű paradicsomok: Ezek a fajták a virágzás és terméskötés után tovább növekednek, jellemzően 6-8 fürtnyi termést nevelnek ki, és a növekedés csak ezután áll le. Jellemzően 1,5-2 méter magasság között áll meg a növekedés, ezért ezeknek a fajtáknak már szükségük van megfelelő támrendszerre. Ez lehet fa karó, vagy kifejezetten paradicsomhoz való spirál alakú fém támasz. A termés befőzésre és friss fogyasztásra egyaránt alkalmas. Jellemző fajtája az Ökörszív, a Marmande, a Perkos F1, vagy a Partner fajták.
Folytonnövő fajták: A folytonnövő, idegen szóval indeterminált paradicsomfajták közös jellemzője, hogy a szár 2-3 méteres magasságot is elérhet. Hatalmas zöldtömeget hoznak és folyamatosan, egészen a fagyokig virágoznak és érlelnek termést. A nagy termésmennyiség és zöldtömeg megtartásához mindenképpen masszív támrendszerre van szükség. Jellemző fajta a Pink Word, a Tomosa F1, vagy a Lugas F1.
Paradicsomok csoportosítása íz és felhasználás szerint
A paradicsomfajtákat csoportosíthatjuk ízviláguk és felhasználásuk szerint is. Az első nagy csoport a frissen fogyasztott étkezési, vagy asztali paradicsomok. A vékony héjú, húsos kevés magvú fajták sorolhatók ide. A bogyók kissé lapított gömb alakúak. Jellemzően inkább friss fogyasztásra vagy salátákba használjuk fel őket. A frissfogyasztású fajták általában folyamatos érésű folytonnövő típusúak. Jól termeszthetők fóliasátorban, üvegházban is. Ilyen például a Roma VF, a Marmande, a San Marzano, vagy a Vilma.
A befőző, vagy szószparadicsomok közé tartozó fajták jellemzője, hogy héjuk vastagabb, de jobban hámozható, a hús pedig inkább szivacsos. A termés általában nagyméretű, egyes fajták esetében nem ritkák a 60-80 dekás termések sem. Befőzőparadicsomok közé tartozik az Ace 55, a Kecskeméti 549, vagy a Firenzei steak.
Speciális felhasználási típusok az úgynevezett desszertparadicsomok. A paradicsom édességi fokát az úgynevezett Brix-szám jelzi. A desszertparadicsomok cukorfoka akár a szőlővel vetekszik. Felhasználhatók salátákban különleges dresszingként (salsa szósz), vagy köretként olyan ételekhez, amelyekhez illik az édes íz. Extraédes desszertparadicsom például a Cukorfalat, a Sunstream, a Sugar Snack, vagy a Piccolo.
Nagyon sokan szeretik az úgynevezett savmentes paradicsomokat. A savmentes kifejezés ugyan megtévesztő, mivel valamennyi savtartalma minden paradicsomnak van. Inkább a magas cukorfok miatt érezzük őket kevésbé savasnak. Alacsony savtartalmú típusok az Ökörszív, vagy a Big Yellow.
Paradicsom-különlegességek
Egyes paradicsomfajták kifejezetten érdekes színekkel, formákkal, vagy rajzolattal emelkednek ki az átlagból. Ezeket a fajtákat remekül lehet használni salátákban, köretekben, zöldséges tálakon, dresszingként. Figyelemreméltó megjelenésükkel, izgalmas színvilágukkal biztosan felkeltik a figyelmet.
Különleges színvilág jellemzi például a Krími fekete fajtát: nem csak a termés héja, de a húsa is sötét árnyalatú. Jellegzetes árnyalatával nagyon különlegessé tesz egy friss tavaszi salátát. Még mélyebb, szinte tintafekete szín jellemzi az Indigo Rose fajtát.
Nagyon mutatós termésű az izgalmas zöld cirmos rajzolatú Green Zebra. Kellemes kiegyensúlyozott ízével, alacsony savtartalmával bármely fogás jó kiegészítője. Vékony héjú, repedésre nem hajlamos, és a hideget is jól tűri.
Szintén látványos paradicsomkülönlegesség a Prince Noir, amely kékből pirosba érik. legjobban akkor használható fel, mikor az érés során a színei keverednek, és egy különleges kékes cirmosságú színezetet kap.
Nem a színével, hanem a formájával tűnik ki az olasz Colpo di Cuore, melyet érdekesen cikkezett ökörszív forma jellemez.
Másik különlegesség az ananász paradicsom, amelyet különleges formája mellett édes íz jellemez. Még különlegesebb az agyvelő paradicsom, amely meghökkentő, amorf formákat vesz fel. Szokatlan formája ellenére íze kifejezetten finom, édes, friss fogyasztásra kifejezetten ajánlott.
A paradicsom igényei
Bármely paradicsomot választjuk is, a magokat javasolt március második harmadáig elvetni beltérben. A paradicsom-vetőmagok aprók, ezért ne kerüljenek túl mélyre a sikeres csírázás érdekében. Laza, tápanyagokban gazdag, jó vízelvezetésű talajt használjunk. Jó választás, ha kifejezetten magvető- és palántaföldbe kerülnek a vetőmagok. Kezdetben szükség lehet kiegészítő világításra, de később elég lehet akár egy napfényes ablakpárkány is.
A paradicsom hőigényes növény. Ugyan nem szükséges olyan magas hőmérsékletet biztosítania paradicsomoknak, mint például a chiliparikának, de a szobahőmérsékletnél melegebbet igényel. Csírázáskor biztosítsunk 23-24 oC-ot, majd a kétszikleveles állapot elérésekor csökkentsük vissza 17-20 oC-ra. Ezután a 20-22 oC megfelelő számára a kiültetésig. Összességében elmondható, hogy mind a 10 oC alatti, mind a 32 oC feletti hőmérséklet káros lehet a paradicsomok számára.
A paradicsom közepesen vízigényű növény. Fejlett gyökérzettel rendelkezik, és viszonylag jól hasznosítja a talajban lévő nedvességet. Viszont a virágzás és a terméskötődés idején kiemelkedősen nagy a vízigénye. Ilyenkor szinte mindig kiegészítő öntözésre szorul. Palántanevelésben inkább gyakrabban, de kevesebb vizet kapjon. Akkor jó az öntözés, ha az ültetőcserepekben a talaj enyhén nedves, de nem sáros. A pangó vizet mindenképpen kerüljük.
Kiültetésre május második felében, az úgynevezett fagyosszentek után kerüljön sor. A paradicsom remek alkalmazkodó képességgel bír. A szár bizonyos részben képes gyökérzetté alakulni, ezért a palántákat ne féljünk jó mélyre ültetni, akár a szár alsó harmadát is temessük el. Így erősebb gyökérzetű állomány jön létre. Optimális esetben a környezeti hatások függvényében heti 2-3 öntözés javasolt. A túlöntözés betegségek megjelenéséhez, és a gyökérzet gyengüléséhez vezet.
A paradicsom gondozása
A féldeterminált, és indeterminált fajták esetében az egyik fontos ápolási munka a kacsolás. Ezek a fajták ugyanis intenzíven fejlesztik az úgynevezett hónaljhajtásokat. Ezek elburjánzva nagy zöldtömeget képeznek, ami túl sűrűvé teszi az állományt. Ez betegségek kialakulásához vezet, valamint elvonja a növény energiáit a termésérleléstől. Ezeket a hónaljhajtásokat bizonyos időközönként ki kell törni a levélhónaljakból.
Fontos védekezni a kártevők ellen. A gyökérzetet a drótférgek, a lombleveleket, az üvegházi molytetvek és a levéltetvek, míg a termést a bagolylepkefélék és a poloskafélék károsítják. Biotermesztésben célszerű a rovarkártevők ellen káliszappanos lemosó permetezéssel, vagy Dipel-el védekezni.
Jellegzetesek a paradicsom hiánytünetei, ezek közül is a leggyakoribb a kalciumhiány. Ez sajátos, barna kéregszerű rothadást eredménye a termés csúcsi részén. Megelőzésére lombtrágyaként célszerű rendszeresen kalciumot kijuttatni.
A paradicsom igen kényes a szomszédságra. Jó társnövényei a spárga, a bazsalikom, a méhbalzsam, a borágó, a sárgarépa, a zeller, a metélőhagyma, az uborka. Viszont nem célszerű közeli rokonai, a padlizsán, a burgonya, vagy a paprikafélék mellé telepíteni, hiszen a kártevők és a betegségek könnyen átterjedhetnek.
A paradicsom egy népszerű és sokoldalú növény, amelynek minden hobbikertész kertjében ott van a helye. Nemcsak a kertünket teszi sokkal színesebbé és izgalmasabbá, de a konyhában is rengeteg módon felhasználhatjuk. Nem is lehet elképzelni egy jó kerti sütögetést, vagy grillpartit az ízletes, saját termesztésű paradicsom nélkül.
Ez is érdekelheti:
Ezek a növények messze űzik a kártevőket
Milyen a jó vetőmag? Ezt nézd a csomagoláson!