A közönséges füge növényvédelmi problémái

A füge nálunk nem őshonos, a kertészetekben forgalmazott fajták változó fagytűrő képességgel rendelkeznek. A nagy mínuszok fagykárokat, esetleg teljes kifagyást okozhatnak. A honosított fajták mellett rengeteg növényt importáltunk a déli országokból, és be is hoztuk velük a nálunk nem honos kártevőit.

A közönséges füge (Ficus carica) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe és az eperfafélék (Moraceae) családjába tartozó kis fa, bokor. Tehát azok a nálunk is honos kártevők, amelyek a rózsaféléket kedvelik, nagy valószínűséggel belekóstolnak a fügébe is.

Vírusok

A füge mozaik vírus kártétele nyomán sárga foltok és foltosság jelenik meg a lombozaton.  A foltok szélei diffúzak, nincs határozott körvonaluk, fokozatosan visszaolvadnak a levél zöld színébe. Füge atkák terjesztik, illetve fertőzött növény oltásával is továbbvihetjük.

Baktériumok

Baktériumos betegséget nem találtak a fügén. Szakirodalom szerint a fügének van egy olyan tulajdonsága, hatóanyaga (ágense), ami baktériumölő hatású, ezért nem támadja meg. Több kutatás folyik a témában, illetve a füge ilyen irányú gyógyászati felhasználásával kapcsolatosan is.

Gombás betegségek

A fügerozsda (Cerotelium fici) fertőzése nyomán a fügén először apró sárga foltok jelennek meg, főként a felső leveleken. Később ezek a foltok barnás narancssárgára színeződnek és szögletessé válnak. A szögletes foltok egybeolvadnak és barna sáv alakul ki a levél szélén. A levelek elkezdenek becsavarodni az erek felé, majd száradni kezdenek, ennek következtében az asszimiláló felületük csökken.

A gomba elsősorban teliospórákon (vastag falú, telelő spórákon) keresztül marad fenn a gyümölcsösben, vagy a talaj felszínén maradt leveleken.

A betegség a fertőzött fa levegőben terjedő uredosporáival terjed.

Védekezés: Napos, száraz helyre ültessük a fügét. Két öntözés között engedjük kiszáradni a talajt. Ha kell, használjunk növényvédő szereket.

A füge cerkospórás levélfoltossága (Cercospora fici) által a levélen kialakuló foltok kb. 4-6 mm nagyságúak, szabálytalan alakúak. A foltok közepe világos és határozott, sötétebb színű szegéllyel rendelkeznek. Erős fertőzés esetén a levél nagy felülete elhal, a levelek lehullanak. A gyümölcsöt is fertőzi.

Az antraknózis egy gyakori, sok növényt megtámadó gombás betegség, amely bármely növekedési szakaszban megtámadhatja az összes növényi részt. A füge antraknózis (Colletotrichum acutatum) tünetei általában a fügefa levelein és érett gyümölcsén a legszembetűnőbbek. Kezdetben kis fekete, sárga vagy barna foltokként jelenik meg a leveleken. A betegség előrehaladtával ezek a foltok megnagyobbodnak és egyesülnek és a teljes levélfelületre kiterjednek.

Ez a fügebetegség a szárakon és a levélnyélen is kialakulhat, ami súlyos lombvesztést és gyökérrothadást okozhat. A fertőzött gyümölcsökön besüppedő, kör alakú foltok keletkeznek, amelyek rózsaszín spórákat bocsáthatnak ki. A betegség ültetési anyagok útján és levegőben terjedő konídiumokkal, valamint a fertőzött növényi törmelékkel terjed.Kedvező feltételeket nyújt a kórokozó számára a folyamatos eső, a magas páratartalom és a 28-30°C körüli hőmérséklet. 

Az alternaria rothadás, vagy felületi penész (Alternaria spp.) tünetei a gyümölcsökön kezdetben kis, kör alakútól ovális, világosbarna, nekrotikus, elsüllyedt foltokként jelennek meg, amelyek többnyire a serlegnyílás körüli területeken helyezkednek el, átlagos átmérőjük 5-10 mm. Méretük fokozatosan nő, ami teljes gyümölcsrothadáshoz vezetett.

A szürkepenész (Botrytis cinerea) elsősorban a fás részeken okoz gondot és kevésbé a gyümölcsökön. A színes spórák a hajtásokon tél végén vagy kora tavasszal fertőznek. A fertőzött hajtásokon a lombozat, hervad és világos zöld vagy barna színűvé válik. 

A füge rózsaszín rothadása, a melyet több fuzárium faj, így a Fusarium moniliforme, Fusarium solani, Fusarium dimerum okoz, csak a kaprifügén fordul elő. A gyümölcsön és a virágokon okoz elsősorban tüneteket. A még zöld gyümölcsökön nagyméretű barna foltok jelentkeznek. A virágon szintén barna foltok jelentkeznek, de ez akár a teljes virágot beboríthatja. 

Gyümölcskárosodást, penészedés okoznak: Cladosporium herbarum, Ulocladium altum, Aspergillus spp.

A Ficus carica rákját és hervadását okozó gombafajok: Botryosphaeria dothidea, Ceratocystis ficicola, Diaporthe foeniculina,  Neocosmospora bostrycoides, N. perseae, Neofusicoccum luteum.

Rovarok

A füge buborék atka (Aceria ficus) hólyagokat idéz elő a levelek felületén, amelyek a levelek rozsdásodását okozzák.  A gallyak elhervadnak és leeshetnek a fákról.

A fügebogár vagy fügeevő (Cotinis nitida) lyukakat rág a gyümölcsben. A gyümölcs felülete a rovar ürülékétől szennyezett. A felnőtt rovar egy közepes méretű zöld bogár, amely eléri a kb. 3 cm-t és amelynek a fején külön szarv van. A lárvák krémszínűek, barna fejűek. A lárvák késő tavasszal a talajban lévő kokkonban bábozódnak. A rovarnak évente egy nemzedéke fejlődik.

A tripszek jelenlétét apró ezüstös szívásnyomok jelzik a levélen.

Az amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa) lárva és a teljesen kifejlett stádiumban egyaránt szúró szívó szájszervükkel, a szipókával szívogatják a növények nedveit. A nedvszívogatás következményeként nagy mennyiségű ragadós ürüléket, mézharmatot ürítenek, és ebben rejlik kártékonyságuk is, hiszen a ragacsos leveleken gyakran megtelepszik a korompenész, további károsodást okozva az érintett növényekben.

A füge-levélmoly (Choreutis nemorana) az egyik leggyakoribb kártevő. Magyarországon is már komoly problémát okoz. Az áttelelt lepkék már kora tavasszal, áprilistól repülnek. Tojásaikat csomókban helyezik a füge levelek színi részére. Május közepétől a hernyók fehér szövedéket képeznek, a füge levelét összesodorják és hámozgatják, erősebb kártétel esetén lyuggatják. Az első nemzedék imágói júliusban repülnek, virágokon táplálkoznak. A második nemzedék hernyói július végétől októberig táplálkoznak, majd bábozódás és kikelés után védett helyre vonulnak, ahol áttelelnek.

Kétszínű gyümölcsfénybogár vagy aszalványbogár (Carpophilus hemipterus) lárvája károsít elsősőrban úgy, hogy átlyuggatja és morzsalékos ürülékével erősen szennyezi a fügét. Ne keverjük össze más bogarakkal!

A füge ormányos (-Aclees taiwanensis) Ázsiában őshonos, a Ficus fajok kártevője. Európában először 1997-ben találták meg Franciaországban és 2005-ben Olaszországban a fügefákat támadva. Egy invazív faj, amely jelenleg Dél-Európában terjed. Mivel a füge ormányos veszélyt jelent a közönséges fügére és potenciálisan más, dísznövényként termesztett Ficus fajokra, hatékony védekezési stratégiákat kell kidolgozni ellene.

A fekete fügelégy (Silba adipata) már Magyarországon is megjelent, a közönséges füge veszélyes kártevője. Képes a termés egy részét vagy akár egészét emberi fogyasztásra alkalmatlanná tenni azáltal, hogy a lárvái a termésekbe berágva magukat belülről károsítják azokat.

A Földközi-tengeri gyümölcslégy (Ceratitis capitata) eredetileg Nyugat-Afrikában honos faj, mára Magyarországon is megjelent faj. Zárlati károsító. Amennyiben import gyümölcsön észlelik, azt hűtőházi kezelésben kell részesíteni. Gyümölcsösökben való jelenléte esetén, a területet zárlat alá kell helyezni. Elsősorban a citrusfélék gyümölcseiben él, ezenkívül előfordulhat kajszi, őszibarack, cseresznye és egyéb lédús gyümölcsökben. A fügét is károsítja.

A pettyesszárnyú muslica vagy foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii) invazívan terjedő, idegenhonos kártevő. A megtermékenyített nőstény felkeresi az érő gyümölcsöt, fűrészes tojócsöve segítségével felszakítja annak héját és belepetézik. Egy petézés során általában 1-3 petét rak. Egy gyümölcsre több nőstény is rakhat petét. A termés ecetesedik.

A darazsak és a madarak az érő fügetermés legnagyobb károkozói.

A fügében jelenleg nincs engedélyezett növényvédő szer. A megelőzés és a rovarcsapdázás, illetve a megfelelő termőhely és agrotechnika megválasztása a járható út.

Kiskultúrás engedélyt valamely érdekvédelmi szervezet, egyesület, szövetség megfelelő indokkal kérelmezhet az engedélyzési hatóságnál (Nébih).