A jövő örökzöld sövénynövényei

A jövő örökzöld sövénynövényei

Pap Edina 2025. febr. 11. Kb. 10 perc olvasás

Az utóbbi évtizedben a klímaváltozás és az új károsítók megjelenése lehetetlenné tette több közkedvelt örökzöld sövénynövényünk termesztését és ültetését. Az egyoldalú tuja- és Leyland hibridciprus, illetve babérmeggy- és korallberkenye-használat miatt sorra mennek tönkre a sövények. Javaslunk néhány új, választékbővítő, hazánkban is kipróbált és bevált, klímatűrő lomblevelű örökzöld sövénynövényt.

A sövények ültetésénél mindig az a probléma, hogy egyoldalúan választunk növényt; csak tujákat, csak babérmeggyeket, csak fagyalt ültetünk az egész utcában, településen, országban, „monokultúrában”. Ennek következményeként az azonos fajokat kedvelő kártevők könnyen fölszaporodnak, ha az egyik kertben nem találnak táplálékot, átvándorolnak és másikba, és szép lassan letarolják az egész országot. Ezt tette a boróka-tarkadíszbogár a smaragd tujákkal, ami lassan ráfanyalodik a helyébe lépő álciprusokra is. Napjainkban pedig a nagy mennyiségben ültetett babérmeggyek és korallberkenyék kártevői és kórokozói, a vincellérbogarak és a levélfolt-betegségek tizedelik a sövényeket. A régóta használt közönséges fagyal állományai is romlanak le. Mi a megoldás? A megoldás az újítás, a változatos, sokszínű növényhasználat, új fajok, fajták választása, amire mutatunk néhány itthon is jól bevált példát. Keressük, kérjük őket a faiskolákban, árudákban!

Portugál babérmeggy

Ha nagyon ragaszkodnánk a babérmeggyhez, akkor válasszuk a portugál babérmeggyet (Prunus lusitanica). Egy évtizede még fagyérzékenynek tartották nálunk, melegedő klímánknak „köszönhetően” ma már jól viseli a magyarországi enyhe teleket. Erőteljes növekedésű, a babérmeggyeknél finomabb levelű örökzöld cserje. Az árnyékot is jól tűri, sűrű állománya sem kopaszodik föl. Jól bírja a metszést, jól alakítható, jól újul. Nyírás nélkül a 4-5 méter magasra is megnőhet. Ha nem metsszük olyan erőteljesen, akkor dekoratív, fürtben nyíló, rovarcsalogató virágaiban és piros, majd feketébe érő csonthéjas terméseiben is gyönyörködhetünk.

Változékonylevelű illatcserje

A változékonylevelű illatcserje (Osmanthus heterophyllus) megjelenésben kicsit magyal, kicsit babérmeggy. A neve is utal rá, hogy a fiatalkori és időskori levelei eltérő alakúak. A növény alsó harmadában fejlődő fiatalkori levelek csipkézettek, a magyalra emlékezetnek, míg a növény felső részén fejlődő, időskori levelek oválisak, ép szélűek, inkább a fagyaléhoz, vagy a babérmeggyéhez hasonlítanak. Különleges értéke, hogy októberben hozza apró fehér, parfümösen illatos virágait. Kétlaki növény. Apró, hamvas kék, hosszúkás termései nyárra érnek be. Jól viseli a szárazságot, félárnyékos helyen sem nyúlik meg. A metszést jól tűri.

Kínai fagyal

A közönséges fagyaltól (Ligustrum vulgare) és fajtáitól nehezen válunk meg, kertkultúránk részévé vált. Közeli rokona, a kínai fagyal (Ligustrum sinense) sokkal szívósabb és ellenállóbb, erős növekedésű növény. Metszés nélkül akár a 6 métert is elérheti. Bugában nyíló sárgásfehér virágtömege júniusban díszít, hamvaskék bogyói ősszel nagyon mutatósak. Elhullajtott magjai bárhol kikelnek, éppen ezért erősen terjedő, invazív faj, amire oda kell figyelni. Rendszeres, mérsékelt metszéssel jól kordában tartható, kiváló félörökzöld térhatároló sövénynövény. Túl erősen nem szabad metszeni, mert azután akár 2 méter hosszú hajtásokat is nevel, bokra szétesik.

Tarka levelű örökzöld ezüstfa

A tarka levelű örökzöld ezüstfa (Elaeagnus pungens Maculata Aurea) levelei nagyon mutatósak. A sötétzöld molyhos levelek közepén sárga folt virít. Szeptemberben, októberben nyíló krémfehér, négyszirmú, csillagszerű apró virágai nagyon illatosak. Sárga-tarka leveleit télen is megtartja. Nem kell megijedni, ha ősszel akár 2 méter hosszú, csupasz, ostorszerű vesszőket nevel, ezek tavasszal belombosodnak. Mint minden ezüstfa, ez is tövises, szúrós mivolta miatt magas telekhatároló sövénynek kiválóan alkalmas. Gyenge talajokon is jól megél. Jó bírja a metszést, keményebb teleken kissé visszafagyhat, éppen ezért célszerű inkább tavasszal, nyáron metszeni, mint minden örökzöld sövényt.

Bőrlevelű madárbirs

A madárbirseket nagyon szeretjük, leginkább örökzöld talajtakaró cserjének ültetjük. A bőrlevelű madárbirs (Cotoneaster franchettii) azonban a közkedvelt talajtakaró madárbirsekkel ellentétben nagytermetű, a 3 méteres magasságot is eléri. Tojásdad, szürkészöld leveleinek fonáka fehéres. Június közepén hozza rózsaszínes virágait. Félörökzöld lombja mellett fő dísze ősszel piros színű almástermése, amelyet a madarak nagyon kedvelnek. Remek megújuló-képességgel rendelkező, jól nyírható, aprólevelű cserje. Erős metszésre erős hajtásnövekedésre válaszol.

Keskenylevelű olajfagyal

A keskenylevelű olajfagyal (Phyllirea angustifolia) a korábbi fajoknál fagyérzékenyebb nővény, bár az új Green Line fajta nemesítője szerint nagy biztonsággal ültethető hidegebb éghajlatú vidékekre is. A mediterrán vidékeken 3 méterre is megnövő örökzöld cserje, az olajfához hasonlító keskeny szórt állású levelekkel. Jól nyírható, apró termésű, nyírás nélkül is formatartó magas sövénynövény.

Nagyvirágú tárnicslonc 

A nagyvirágú tárnicslonc (Abelia × grandiflora) mindenkit elbűvöl. Alacsony termetű virágos sövénynövény, fehéres, halványrózsaszínes virágait egész nyáron át, egészen október közepéig bőségesen hozza. Jól bírja a jelenleg tapasztalható enyhébb teleket. Ősszel csészelevelei és termései ragyogó vöröses díszbe vonják a bokrot. Télen lombját lehullatja, tavasszal újrahajt. Visszavágás után már ugyanabban az évben virágzik.

Bogyós puszpáng

Sokan keresik a puszpáng (Buxus) helyettesítőjét. A selyemfényű puszpángmoly a folyamatos intenzív védekezések ellenére szinte teljesen letarolta az európai kastélykertek ikonikus puszpángsövényeit. A kertészek intenzíven keresik a helyettesítőjét, és próbálnak ellenálló puszpáng-fajtákat nemesíteni. A bogyós puszpáng (Sarcococca hoockeriana) kiváló alternatíva lehet, mivel megjelenésben nagyon hasonlít a puszpángra, de molykártételt még nem tapasztaltak rajta. A bogyós puszpáng már január végén bontja apró, illatos virágait. Bár a bukszusfélék (Buxaceae) családjába tartozik, a puszpáng közeli rokona, a puszpángmoly mégsem károsítja. A puszpáng leváltója lehet, alacsony jelzősövény alakítható ki belőle.

Ez is érdekelheti:

Miért pusztulnak a fenyők a kertekben?

Rajzik a boróka-tarkadíszbogár!

A Leyland hibridciprus metszése és ápolása

Mire jó az öntözőzsák?

Sürgősen védekezni kell a takácsatkák ellen a tujákon

Ezeket a díszcserjéket SEMMIKÉPPEN NE metsze meg ősszel!