A génmódosított növények kockázatairól

Sok a kétely és a megválaszolatlan kérdés, igyekeztem összefoglalni és tárgyilagosan bemutatni a valóságot!

A génmódosítás lényege, hogy egy élőlény DNS-ének bizonyos szakaszait egy másik élőlény örökítő anyagába ültetik át. Ennek eredményeként egy egészen más jellegzetességgel ruházzák fel, és egy olyan génkombinációt hordozó lényt hoznak létre, amely a természetben gyakorlatilag nem jöhet létre. Így tesznek nagy haszonra szert a GM-növények vetőmagjainak értékesítése során.

Tudták, hogy a világon mintegy 150 millió hektáron termesztenek génmódosított növényeket?

Magyarországon, egyelőre még tilos a GM növények szabadföldi termesztése. Azonban a forgalmazásuk meghatározott jogszabályi keretek között lehetséges. Ebből kifolyólag hazánkban is forgalmaznak külföldről érkezett GM takarmányt és élelmiszert, ezeket a termékeket az európai jogszabályok szerint kell jelölni. A mindenkori szabályoknak megfelelően a terméken fel kell tüntetni, ha annak bármely összetevője 0,9 százalék feletti arányban tartalmaz génmódosított szervezetet (GMO).

A világ nagyon megosztott a GM növényeket illető kérdésben. Ez a fajta megosztottság kiterjed a tudós társadalomra is. A transzgenikus növények termesztése számos országban elfogadott, így a GM termékek szabadon áramlanak a világban.

Sok érv szól mellettük és legalább annyi ellenük.

Érvek a génmanipulált növények mellett a következők:

A kezdetek és a propaganda legnagyobb alapköve az volt, hogy ezzel megmenthetik a világ éhezőit, mivel garantált a terméshozam növekedése. Ezek a növények a kártevők ellen toxinokat termelnek. De van közöttük olyan növény is, amely több gyomirtóval szemben ellenáll. Ebből kifolyólag csökkenhet a permetezőszerek környezetbe juttatásának mértéke és kockázata is. Valamint a gyártók azt állítják, hogy legalább 80 százalékkal növekedik a terméshozam.

Érvek a génmanipulált növényekkel szemben a következők:

Magyarországon a vizsgálatok bebizonyították, hogy GM-kukorica termesztése esetén a hozam növekedése a közelében sem járna a beígért nyolcvan százaléknak. A terméshozam gyarapodás alig érné el az öt százalékos szintet. Megállapításra került az is, hogy a kártevők elleni toxint folyamatosan termelő növény akár két-háromezerszer több (!) mérget, juttathat a környezetbe, mint a szükség esetén végzett permetezés.

Vadon is megélhetnek: a GM repce például transzgént mutatott Észak-Dakotában, ahol meglepő a széles körű előfordulás. Legnagyobb sűrűségben mezőgazdasági területek és főútvonalak mellett jelent meg, de „a semmi közepén” is találtak ilyen növényt. A repcemagok nagyon könnyen kiszóródnak a szállítókocsikból és a szél messzire elviheti.

Vizsgáljuk meg közelebbről a GMO az éhezőkért kérdését!

Valóban nagyon nemes a célkitűzés a „800 millió éhező megsegítése”, ám ez esetben nem több egy olcsó reklámfogásnál. A gond ugyanis, hogy nem a világ élelmiszer termelésével, hanem annak területi eloszlásával van probléma. Az élelmiszer mennyiség elegendő a világ teljes lakossága számára. Az afrikai országok is hevesen tiltakoznak a biotechnológiai cégek erőszakos „GM-hadjárata” ellen.

A "biznisz" helye

Ugyanakkor elég, ha belepillantunk India gyapottermesztésébe, ahol évente több fiatal lesz öngyilkos a GM gyapot miatt. Mivel az eladott magvak sterilek és így a meddőség miatt a belőlük kifejlődő növényből nem jutnak megfelelő magokhoz a gazdák. Ezért évről-évre rákényszerülnek, hogy megvásárolják a magokat. A magok ára, talán nem meglepő, de egyre drágább és drágább, a beígért többlethozam pedig elmarad. De India gyapottermesztésének GM története egy külön fejezetet is érdemelne.

A génmódosításnak szinte határtalan lehetőségei vannak: a képen egy szentjánosbogár-faj (Photinus pyralis) luciferáz génjét hordozó dohánynövény sötétben biolumineszcens fényt bocsát ki.

Tény: nagyon sok eltitkolt veszély látott már napvilágot. Amik jelentős részéről, ha csak az ember nem szakmabeli, fogalmunk sincs. A GM fajták szabadalom által védett szellemi termékek, melyek tulajdonosai nagy multinacionális cégek. Sok országban, köztük hazánkban is, elkeseredett küzdelem folyik a fajták termesztésének bevezetését szorgalmazó tulajdonosok, illetve a környezetvédelmi mozgalmak és hatóságok között. Ez utóbbiak a nagyüzemi termesztés bevezetését legfeljebb csak alapos környezettudományi vizsgálatok előzetes elvégzése után tartják elképzelhetőnek. Ezzel szemben a tulajdonosok gyakran elfogultsággal vádolják a vizsgálatokat követelő hatóságokat, megakadályozzák a vizsgálatok elvégzését, miközben a médiában azonnali és korlátlan tömegtermelést szorgalmaznak.

Hogyan kerülhetjük el a GM termékeket?

Egyetlen lehetőség, ha friss, hazai, és leginkább helyi terméket próbálunk fogyasztani. Ezek alapanyagai ellenőrizhető forrásból származnak. Emellett olvass el mindent a csomagoláson, főként a külföldi import, feldolgozott termék mutatóit. Lehet kisbetűkkel, de ott kell lennie ha, tartalmaz GM növényt a termék.

Tavaly augusztusban robbant ki egy kínai-amerikai botrány, mivel a Greenpeace jelentése szerint kínai gyerekeket használtak kísérleti alanyként az un. aranyrizs, GM növény hatását kutatva. 21 napon át napi 60 gramm genetikailag módosított rizst adtak a gyerekeknek, amibe a szülők és a gyerekek maguk is beleegyeztek – állítja az amerikai fél. A kísérlet azért “rendhagyó”, mert előzetes teszteknek nem vetették alá az aranyrizst, így nem lehet tudni, hogy ártalmas, esetleg mérgező-e, és ha igen, milyen mértékben, pedig a gyermekek fejlődő szervezete a felnőttekénél is érzékenyebb az esetleges hatásokra.