A frissen mosott függöny veszélyei

A virágzó szabadkerti palánták kiültetése még várat magára, de a szobában élő tavaszi növényeket, ciklámeneket, primulákat, viaszvirágot, szájvirágot, papucsvirágot és orchideát már virágzásra lehet serkenteni.

Az idén nehezen tavaszodik, a szokatlanul hideg és kertekben újra megjelenő hótakaró elbújtatta a legkorábban virágzó hagymásokat. A védett helyen lévő szobanövények között vannak, amelyek már készülődnek a tavaszi virágzáshoz, ezt csökkentett adagolású tápoldatozással lehet óvatosan serkenteni. Aki kedveli a dekoratív virágzó növényeket, annak ajánlható: próbálkozzon orchideával.

Korábban, a különleges növények ritkaságnak számítottak, de az elmúlt években egyre több faja jelenik meg a virágboltokban. Már az áruk sem olyan borsós, nem drágábbak egy-egy közepes méretű vágott virágcsokornál. Az orchideák többsége a szubtrópusi, trópusi esőerdők, vagy hegyvidéki területek fáinak lombkorona szintjén, vagy talaján él. Ezek után elképzelhető, hogy életben tartásuk, esetleg újra virágoztatásuk milyen kunsztok árán sikerülhet.

A különleges termesztő berendezésekkel nem rendelkező lakásokban viszonylag sokáig életben tarthatóak a fényigényes, kisebb Bugakosborok (Cattleya fajok). Tavasszal és nyáron virágoznak a télikertbe való Csónakorchideák (Cymbidium fajok). Az Árvácska- és Papucsorchideák (Miltonia és Paphiopedilum fajok) világos, félárnyékos helyen egész évben virágoznak, vagyis a legtöbb lakásban jól élnek.

Általános orchideanevelési szabályok nincsenek, hiszen ahány fajcsoport, annyiféle tartási igény. Ezért a vásárláskor ajánlatos az eladót a gondozásról pontosan kikérdezni. Szerencsés esetben írásos, képes tanácsokkal is szolgálnak. Eltérő a fény, öntözési, talaj iránti igényük. Vannak, amelyek egyedül, mások broméliák, páfrányok társaságában szeretnek élni. A sok eltérés mellett, közös bennük, hogy kedvelik, ha a nappali és az éjszakai hőmérséklet között jelentős a különbség. Ugyancsak egyforma tulajdonság az is, hogy általában azt szeretik, ha két öntözés között kiszárad talajuk, vagy a forgács, fakéreg ültetőközeg, amiben élnek. Ha sikerül az orchideák kedvére tenni, akkor szerencsés esetben hetekig virágozhatnak.

Az orchideatartók a legtöbb hibát a növények öntözésével követik el. A túlöntözés a legveszélyesebb. A természetes élőhelyén általában szellős közegben élő növények valósággal belefulladnak a vízbe. A bizonytalan kannakezelőknek ajánlható, hogy a cserepes orchideát az öntözés idejére költöztessék egy nagyobb tálba, s csak akkor állítsák vissza eredeti tálkájába, ha már kifolyt a felesleges víz.

Az orchideák más növényektől eltérően télen is – két-háromhetente – rendszeres tápoldatozást kívánnak. A fák koronájában, illetve a földön élők olyan tápoldatok kívánnak, amelyik egyenlő arányban tartalmaz nitrogént, foszfort és káliumok. A virágzás előtt és nyáron gyakoribb táplálást igényelnek, aki biztos virágzást akar, vásároljon speciális orchidea-tápot.

A kitavaszodás általában több fénnyel jár. A legtöbb szobanövény trópusi, szubtrópusi erdők aljnövényzetéhez tartozik. Ilyenkor egyre erősebb fény éri őket. Ajánlatos, a kíméletesebb átmenet biztosítása miatt esős, szürke napokon a függönyt kimosni, ugyanis napfényes időben a hirtelen a tiszta függöny miatti hirtelen fényözön, ha perszelést nem is okozhat, de megbolygatja a növények fényhasznosító rendszerét. Nem szeretik a napfényes időben frissen mosott függönyt, ugyanis e növények árnyékkedvelők.