6 tipp a sikeres tavaszi gyeptelepítéshez

Bár a tavasz nem a legkedvezőbb időszak a gyeptelepítéshez, de ha már úgy adódott, hogy nem tudtuk tavaly ősszel elvégezni és nem szeretnénk tovább várni, akkor néhány szabály betartásával tavasszal is sikeresen telepíthetünk gyepet.

A gyeptelepítés ideális időszaka a nyár vége, ősz eleje. Hogy miért?

–    A talaj még meleg, de már nincs kánikula
–    Nagyobb a természetes csapadék valószínűsége
–    A hajnali pára is segíti a kelést
–    Minimális a gyomkonkurencia
–    A nyár folyamán van időnk elvégezni a talajelőkészítést, kikeleszteni és kiirtani a gyomokat
–    A hideg idő beállta előtt már többször nyírt, tömött gyepfelület telelhet

Enyhe őszön az októberi, novemberi füvesítést, illetve a tél alá vetés is alkalmazhatunk. Ha ősszel megkéstünk, akkor sok esetben a téli vetés sikeresebb lehet, mint a tavaszi füvesítés.

Tavasszal a nedves talajt nagyon nehéz megfelelően előkészíteni, nehéz kialakítani a porhanyós, asztallap simaságú felületet, sok marad a kisebb-nagyobb rög, ami az egyenletes kelést nehezíti.

A hideg talajban nehezen kel a fű, így a tavaszi gyeptelepítés idején mindig erős a gyomkonkurencia. A gyomfüvek közül a zöldmuhar, nagy széltippan, ecsetpázsit, illetve a hidegben csírázó kétszikű gyomok, pl. ragadós galaj, kamilla okoznak gondot. Még nagyobb veszélyt jelentenek az indás, kúszó gyökerű kétszikűek (indás pimpó, apró szulák, kerek repkényi), illetve a tarackos gyomfüvek (pl. tarackbúza, csillagpázsit). Ezeknek alig láthatók és nehezen eltávolíthatók a szaporítószerveik a talajból, minden egyes kapavágással, rotálással tovább daraboljuk, szaporítjuk őket.

A tavasszal, túl korán elvetett fűmagot az éppen költő madarak sokkal nagyobb eséllyel felcsipegetik.

Mindemellett nem vállalkozunk lehetetlen feladatra, ha tavasszal füvesítünk, de néhány szabályt be kell tartanunk.

1.    Ne siessük el a gyepesítést! Várjuk meg, amíg a talaj (nem a levegő!) hőmérséklete eléri a 10-15 oC-ot. Ezt talajhőmérővel ellenőrizhetjük. Ez talajtípustól, illetve országrésztől függően május közepén, június elején következik be; a könnyen felmelegedő alföldi, dél-dunántúli laza homoktalajokon előbb, az északi országrészekben, illetve a kötöttebb, illetve nedvesebb talajokon később.

2.    Eddig az időpontig még bőven van időnk a gyomok kikelesztésére, leirtására, szükség esetén a talaj szerves anyaggal történő javítására, porhanyítására. Ha totális gyomirtó szert használunk, leghamarabb 2-3 hét múlva vethetünk. Most már ne hordjuk be termőföldet, használjunk inkább gyommagmentes granulált szerves trágyát, amit lazán dolgozzunk be a talaj felső 10-15 centiméteres rétegébe.

3.    Válasszuk ki a kert adottságainak, illetve a majdani használati célnak megfelelő fűmagkeveréket. Ha rendszeresen használjuk a gyepet, sportolunk rajta, akkor válasszunk sport jellegű keveréket. Ha a magas esztétikai érték a fő szempont, akkor pázsit jellegűt. Vannak olyan keverékek, amelyeknél mindkét tulajdonság egyszerre érvényesült, de persze ez függ a majdani fenntartástól is. Ha a területen sok a félárnyékos terület, válasszunk árnyéktűrő keveréket. Tavaszi vetés esetén javasolt prémium fűmagkeverékek vásárolni, amelyekben az egyes fűfajok szelektált magas biológiai értékű, nagy csirázási erélyű és tisztaságú fajtáit tartalmazza. Egyes keverékekben a fűmagokat kelést segítő bevonattal is ellátják. Ha türelmetlenek vagyunk, válasszunk gyorsan csírázó fűfajtákból álló keveréket. Érdemes a fűmaggyártó cégek honlapját is átböngészni, ahol részletesebb információkat, hasznos tájékoztató anyagokat találunk. Tavasszal érdemes kicsit magasabb, 35-40 g/m2 fűmagdózist használni.

4.    Tavaszi fűmagvetés esetén mindenképpen ajánlatos a gyökeresedést serkentő gyepstarter műtrágya használata. Hosszú hatástartamú burkolt terméket válasszunk, amely a tápanyagtartalmát a talajhőmérséklet függvényében lassan (2-3 hónap alatt) adja le, éppen olyan ütemben, ahogyan a kelő fű gyökere fel tudja venni. Magas foszfortartalmú típust válasszuk, ne a szintén tavaszi indító műtrágyának nevezett magas nitrogénes (zöldítő) típust! Nagyobb területen használjunk szórókocsit vagy kézi kiszórót. Általában egy kezelés szükséges tavasszal, közvetlenül fűmagvetés előtt lazán a talajba gereblyézve, és nyáron már használható lesz a gyepünk.

5.    A füvesítést követően a legfontosabb teendőnk a vetés folyamatos öntözése, de nem túlöntözése. Egész munkánk sikere azon múlik, hogy a vetést követően nem hagyjuk kiszáradni a felső 2-3 centméteres talajfelszínt. A kritikus időszak az első beöntözéstől a gyep záródásáig tart. Ez 2-3 hetet vesz igénybe, és gyakran napi 2-3-szori locsolást is jelent, ha nem esik eső, illetve sokat fúj a szél és erősen süt a nap. Ez a szabály beállt gyepre már nem érvényes!!! Arra azonban ügyeljünk, hogy ne álljon meg a víz a területen.

6.    Az első nyírással várjuk meg, amíg füvünk eléri a 8-10 cm-es magasságot. Száraz időben, száraz talajfelszínen szabad csak a fűnyírót használni! A damilos szegélynyírót fiatal gyepfelületen ne használjunk! nagyon fontos az 1/3-os szabály betartása: éles késű fűnyíró géppel a fűszálak hosszának legfeljebb az 1/3-át vágjuk le, 10 cm magas fűnél 3-4 cm-t. A nyesedéket az első 2-3 alkalommal maradéktalanul távolítsuk el a frissen kelt gyepfelszínről!

Ha a fenti 6 tanácsot betartjuk, akkor a nagy eséllyel érünk el 80 százalékos eredményt az őszi vetéshez képest, de négyszer sikeresebbek leszünk, mintha áprilisban csak kiszórnánk a legolcsóbb fűmagkeveréket.