6+1 könnyen nevelhető tavaszi levélzöldség
Tavasszal már mindenki ki van éhezve egy kis friss zöldre, lehetőleg saját kertből, üdén, harmatosan szedve. Ahhoz, hogy átélhessük ezt az élményt nap mint nap, akkor mindenképpen célszerű levélzöldségeket ültetni.
A levélzöldség, mind fogalom nem jelöl egy rendszertanilag egységes csoportot, hanem inkább az adott növények felhasználási módjára utal. Az ide tartozó zöldségfélék kisebb vagy nagyobb méretű, jól fejlett leveleket nevelnek, amiket a konyhában számtalan módon felhasználhatjuk, például salátaként, köretként, töltve, vagy főzelékként elkészítve. Európában mintegy 20-25 fajt fogyasztunk kifejezetten levélzödségként.
1. Spenót
A levélzöldségek sorában az első helyet népszerűségének a közismertséének köszönhetően kétségkívül a spenót foglalja el. Ez a levélzöldség nagyon könnyen termeszthető, akár apró ágyásokban, kis területen, magaságyásban, sőt, akár balkonon is. Nagyon sokoldalúan felhasználható, így akkor is javasolt ültetni, ha nem szeretjük a klasszikus spenótfőzeléket. Készíthető belőle saláta, savanyúság, vagy elkészíthető pároltan köretként is, tésztaételek feltétjeként.
A spenót vetéséhez válasszunk egy félárnyékos, laza talajú területet a kertben. Szereti a nitrogénben gazdag talajokat, így érdemes lehet a spenót helyét komposzttal, vagy érett marhatrágyával feltölteni. A nagyméretű, egészséges, vaskos levelek kialakulására csak így számíthatunk.
A spenót szinte az egész szezonban vethető. Az egyik legjobb korai zöldségféle, amely már március első napjaiban vethető. Jól tűri a hideget, sőt hűvös időben csírázik igazán jól. Helyrevetéssel szaporítsuk, a magvakat 2-3 cm mélyre vessük. Kelés után célszerű kiegyelni, és bébispenótként leszüretelni a gyengébb példányokat, a tőtávolságot kb. 5 cm-re beállítani. Az optimális sortávolság 20 cm. Vetőmagigénye, 30-40 gramm, tíz négyzetméterre. Érdemes inkább szakaszosan vetni, akkor folyamatosan teremni fog.
Közepes vízigényű növény, folyamatos öntözést nem igényel, viszont jól fejlett leveleket csak folyamatos öntözés mellett tud nevelni. Nagyméretű, lekerekített lombleveleit a tőhöz közelebb, míg kisebb méretű leveleket a száron hozza. Május elején már betakarítható.
Jól termeszthető másodvetésben is, így bevethetők vele a nyár végén üresen maradó parcellák.
2. Sóska
A sóska a spenóthoz igen hasonló levélzöldség. Levelei ép szélűek, hegyesek. A növény tőlevélrózsásan fejlődik, és jellemzően oldalirányban növekszik. Évelő, de érdemes lehet minden évben újravetni. Az áttelelt példányok levelei ugyanis kesernyés ízűvé válnak, elvesztik a sóska jellegzetes savanykás, citrusos ízvilágát.
Jó vízelvezetésű, laza talajba vessük. Az enyhén savanyú talajt kedveli. Hasonlóan a spenóthoz, a sóska telepítése előtt is javasolt a talajt feltölteni komposzttal, vagy érett marhatrágyával. A levelek a nitrogénben bővelkedő talajon fognak nagy méretet elérni.
Tavasszal és kora ősszel egyaránt telepíthető. Jól szaporítható magról, de gyökér szétosztással és dugványozással is. Magvetés esetén 1-1,5 cm mélyre vessünk. Az optimális tőtáv 7-8 cm, a sortáv 20 centiméter. Nagyon jól termeszthető akár balkonládában, cserépben is, így mindig kéznél van néhány levél sóska.
3. Mángold
Egyik legismertebb levélzöldségünk a mángold. Közeli rokona a céklának, a cukorrépának is. Kétféle típusa ismert a levélmángold, amelynek levéllemezei nagyobbak, hangsúlyosabbak, jellemzően ezeket fogyasztjuk. Másik típus pedig a levélnyél-mángold, ahol a levélnyelek sokkal erősebbek, robosztusabbak. Ez a típus érzékenyebb a fagyokra is.
A levélzöldségek általában jól bírják a hűvös akár kora tavaszi időjárást is. A mángold ezzel szemben inkább melegkedvelő, a fagyokat nem tolerálja. Optimálisan a lomb fejlődése csak 19 °C-on indul meg. Már a csírázáshoz is viszonylag magas, 9-10 °C-ot igényel. Mindezek okán a mángoldot április közepén, illetve második felében vessük. Még akár májusban, vagy a rövid tenyészidejű fajtákat júniusban is elvethetjük.
A mángoldot a többi levélzöldségnél nagyobb sor- és tőtávolságra javasoljuk vetni, mivel a nagyméretű levéllemezek helyigénye nagyobb. Optimálisan 40 cm-es sor- és tőtávval vessük. Vetőmagigénye 200-250 gramm száz négyzetméterre. Ha szükséges, 3-4 leveles koráig ki kell ritkítani a sorokat. A levélnyél-mángoldot csak a hidegek beálltával érdemes elkezdeni szüretelni. A levélmángold betakarítását már jóval hamarabb elkezdhetjük.
4. Rebarbara
Jó választás a rebarbara a kertben. Kevés kártevője akad, könnyen gondozható és a konyhában is számtalan módon felhasználható. Gyógynövény, jelentős mennyiségben tartalmaz A-, B1-, B2- és C-vitamint. Nagyméretű, bokor habitusú évelő növény. Akár dísznövényként is nevelhető, hatalmas levelei és pirosas árnyalatú levélnyelei kifejezetten dekoratív megjelenést kölcsönöznek a rebarbarának.
Nagy fényigényű, kifejezetten a kert napos zónáiba érdemes telepíteni. Árnyékos, félárnyékos helyen vékony és halvány színű levélnyelek fejlődnek. Nitrogénigénye magas, ezért a rebarbara telepítése előtt célszerű a talajt tápanyagokkal jól feltölteni.
Jól fejlett gyökérzetével a talaj mélyebb rétegeiből is sikeresen fel tudja venni a vizet. Öntözni csak a kánikulai időjárásban szükséges. A túl gyakori öntözést kerüljük, a rebarbara igen érzékeny a pangó vízre, gyökere akár egy hét alatt kipusztulhat. Igen jól tűri a hőmérséklet ingadozásait, sőt a fagyot is elviseli.
Szaporítható magvetéssel, vagy tőosztással is. A magvetés esetében számítani kell rá, hogy csak két-három év elteltével fejlődnek ki a szüretelhető levélnyelek.
Ősszel, a levelek leszáradása után célszerű az anyanövény rizómájából kivágni egy darabot, úgy hogy legyen rajta egy jól fejlett levélrügy is. A kivágott rizómadarabot ültessük jól fellazított, komposzttal feltöltött talajba. A levélrügy kerüljön 1-2 centiméterrel a talaj alá. A sikeres gyökeresedés után a következő évben, áprilisban fognak kihajtani a levelek. A rebarbarát második évtől szüreteljük. A harmadik évben jellemzően virágszárat fejleszt a növény, ezt érdemes lehet kitörni, mert nagyon sok energiát elvon a levelektől. Nagyméretű levéllemezeit nem javasolt fogyasztani.
5. Rukkola
A friss illatú rukkola sokak kedvence a salátákban, köretekben, friss pizzafeltétnek. A növény a Földközi-tenger mediterrán térségéből származik. Termesztése könnyű és igen gyors folyamat. A rukkola ugyanis a vetést követően akár már három héttel szüretelhető. Így nagyon jól használható kora tavaszi előveteményként, vagy ősszel elvetve az üresen maradó ágyások kihasználására is. Mivel kis helyet foglal, tökéletes választás balkonkertekben is, akár egy nagyobb virágládába vetve. Igen bőtermő, így akár egy cserépből is jelentős mennyiségű termés szüretelhető. Különleges enyhén csípős íze inkább az idősebb levelekre jellemző. Igen egészsége, nagyszerű K-vitamin-forrás, de emellett tartalmaz A- és C-vitamint is, valamint jelentős mennyiségű káliumot, amely támogatóan hat a keringési és idegrendszerre.
Vetés előtt a talajt célszerű fellazítani, mert az apró magvak csak nagyon jó szerkezetű, laza, morzsalékos talajban fognak jól kelni. Javasolt komposzttal feltölteni az ágyást. A rukkola ugyan nem tartozik a kifejezetten tápanyagigényes növények közé, de jól fejlett leveleket csak tápanyagban gazdag talajban fog fejleszteni. A magvak ne kerüljenek túl mélyre, maximum 0,5-1 cm-es mélységbe vessük őket. Az optimális sortávolság 20 cm. Vízigénye közepes, inkább folyamatosan adagolva kevesebb vizet adjunk neki. A nyár beköszöntével, a meleg hatására a növény hamar magszárat növeszt. Ilyenkor a levelek is sokkal csípősebb ízűvé válnak, ezért a magszárakat érdemes kicsípni. Sokoldalúan felhasználható, készülhet belőle saláta, pesto, köret, párolt zöldség vagy főzelék is.
6. Madársaláta
A madársaláta, avagy galambbegy-saláta keresett és népszerű levélzöldség. Nagy előnye hogy szinte egész évben vethető. Hőoptimuma a fejes salátához hasonlóan kb. 16 °C, viszont a hideget jobban tolerálja. A telet a hazai éghajlaton jellemzően fűtetlen fóliasátorban is átvészeli. A levelek a vetéstől számított 12 hét elteltével már szüretelhetők. Nagyon jó megújuló képességgel bír, ha nem tépjük fel az egész növényt, a tövek szüret után rövidesen újra kihajtanak.
Kis helyigényű, ezért magaságyásban vagy balkonkertben is jól termeszthető.
Vetése előtt a talajt javasolt gyommentesíteni, fellazítani. Érdemes komposztot, vagy komposztált marhatrágyát is bedolgozni a talajba, hogy a saláták masszívabb, nagyobb leveleket hozzanak. Optimális vetésmélység 1 cm. A sorokat vessük egymástól 20 centiméteres távolságra, a kikelő salátákat pedig egyeljük 10 cm-es tőtávolságra. A kelésig, és az első két hétben öntözzük gyakrabban, kisebb adagokkal, de törekedjünk rá, hogy a talaj mindig enyhén nedves legyen. Ahogy később fejlődni kezdenek a növények, az öntözés gyakorisága csökkenthető. Téli időszakra szalmával, lombbal, vagy fátyolfóliával célszerű takarni, az így áttelelő tövek pedig már igen korán, február végén, március elején szüretelhető leveleket fognak hozni.
6+1. Mizuna
Ráadásképpen pedig itt egy igazi távol-keleti különlegesség, a mizuna. Erősen szeldelt, hegyes végű, jellegzetes levelei egzotikus megjelenést kölcsönöznek a növénynek. A káposztafélék közé tartozik, így rokonaihoz hasonlóan a mizuna is kedveli a tápanyagban, különösen nitrogénben gazdag talajt. Mérete a salátához hasonló, ízvilága jellegzetes, karakteres, enyhén csípős.
Termesztése megegyezik bármely hidegkedvelő, rövid tenyészidejű salátafélével. Tavasszal és ősszel is vethető, jó vízgazdálkodású, laza talajba. Az optimális sortáv 20 centiméter, a javasolt tőtáv pedig 12-15 centiméter.
Rendszeres öntözést igényel, enélkül a levelek íze kellemetlenül csípős lesz. Megfelelő öntözéssel csökkenthető a földibolhák károsítása is. Célszerű a talajt a tövek körül, és a sorközökben mulcsozni, így a nedvesség is jobban megőrizhető.
Gyorsan fejlődő kultúra, a vetést követő harmadik hétben már szüretelhető is, folyamatos, csipkedő szedéssel, vagy egyes szakaszok tarra vágásával. A levágott levelek gyorsan újulnak.
Szendvicsekbe, salátákba nagyon jól használható, valamint Japánban fűszerolajat is készítenek belőle.
Ez is érdekelheti:
Zöldségtermesztés derékkímélő módon – magaságyásban
A tökéletes balkonkert 3+1 titka
