5 különleges növény, ami a Te kertedben is megterem
Szeretnéd feldobni a kerted néhány érdekességgel? Kipróbálnál valami különleges növényt a veteményesben? Esetleg az egzotikus konyha rajongója vagy, és szükséged lenne néhány nem mindennapi alapanyagra? Akkor ez a cikk mindenképpen Neked szól.
Hazánkban rengeteg olyan különleges trópusi, szubtrópusi növény termeszthető, amellyel mind a veteményest, mind pedig a konyhakultúrád színesebbé tudod varázsolni. Kezdetben talán csak egzotikumként, vagy néhány kísérletező kedvű kertész üvegházában láthattuk ezeket a különleges zöldségeket, de mára mindenki számára elérhetővé váltak. Ha szeretnéd feldobni a veteményeskertet, vagy elkápráztatni ismerőseidet saját termesztésű egzotikus zöldségekkel, próbáld ki a következő növényeket.
Okra
Az okra vagy bámia (Abelmoschus esculentus vagy Hibiscus esculentus) a mályvafélék családjába tartozó növény. Afrikai eredetű, a Nílus felső folyóvidékén vadon is megterem. Nagy mennyiségben termesztik az Egyesült Államok déli részén, Kubában, Indiában és Délkelet-Ázsiában is. A növény zöld, zsenge toktermése fogyasztható. Az egzotikus keleti és óceániai gasztronómia fontos alapanyaga. Kimagasló rost-, C-vitamin- és K1-vitamin-tartalma miatt népszerű eledel.
Az okra nagyon könnyen termeszthető. Melegigényes növény, ezért mindenképpen napos, védett helyre ültessük. Kedveli a laza, jó vízháztartású, tápanyagokban gazdag talajt. Jellegzetes gömb alakú magvaiból nevelhetünk palántát, vagy akár vethetjük szabadföldbe is. Palántaneveléshez április végén célszerű vetni, a fiatal növényeket pedig május második felében, a fagyosszentek elmúltával ültessük ki a szabadföldbe. Szaporítható helyrevetve is, aminek optimális ideje május közepe. A kelés ugyan kissé elhúzódó, viszont a kikelt növény fejlődése igen gyors.
Bár extrém szárazságtűrő növény, de bő terméshez öntözésre van szükség. Tápanyagigénye is elég magas, különösen a virágzás és termésérlelés idején adagoljunk neki foszfort és káliumot.
A kártevők és a betegségek jellemzően nem fenyegetik, de megjelenhetnek rajta a poloskák.
Hamar eléri a 60-70 cm-es magasságot, elágazó szárain a vetés után mintegy 45-50 nappal megjelennek az impozáns, nagyméretű sárgás, mályvarózsára emlékeztető virágok. A virágokból apró, barázdált paprikaszerű toktermések fejlődnek, ezeket szüreteljük. Az okra terméseit ne hagyjuk 5-7 napnál tovább a tövön, mert hamar fásodik.
A zsenge termések a hűtőben akár egy hétig is megőrzik frissességüket. Két jellegzetes fajtája ismert a Clemson Spineless, amely éretten is zöld színű, illetve a Burgundy Red, amely éretten lila színt vesz fel.
Az okrát számtalan módon használhatjuk fel a konyhában. Készülhet belőle leves, párolt zöldség, vagy akár savanyúság is. Elkészíthető sütve, grillezve, vagy más zöldségekkel együtt főzve, lecsónak is. Az utóbbinál az okra magas rosttartalma kiválóan besűríti az ételt. Klasszikus okra-étel a Bamya, amelyben pörköltszerűen, hagymával, fokhagymával, chilivel (jalapeno) készül el, majd rizzsel tálalják.
Tomatillo
A tomatillo (Physalis philadelphica), avagy mexikói földicseresznye egy Közép-Amerikában és Mexikóban őshonos zöldségféle. Különleges külseje egyedi megjelenést kölcsönöz neki. Szára sűrűn elágazó, a levelek hegyesek, ferde ékvállúak, nyíl alakúak. A sárga virágok a levélhónaljakban és az elágazásokban kocsányokon lógnak. A gömbölyű, golflabda nagyságú termést kezdetben zöld, majd az érés során sárgán elszáradó termésköpeny veszi körül.
Legnagyobb mennyiségben Mexikóban termesztik, illetve mexikói hatásra került be az USA legtöbb déli államába is. Édes-savanyú ízvilága miatt tökéletes választás szószokba, salátákba. Hagymával, és chilivel társítva készül belőle a népszerű mexikói szósz, a salsa.
Aki termesztett már paradicsomot, az bizonyosan sikerrel tud majd tomatillot is termeszteni. Mivel igen melegigényes növény, ezért célszerű palántát nevelni és azt kiültetni a szabadföldbe, május 20. után. A palántaneveléshez, hasonlóan a paradicsomhoz, vessük el a vetőmagokat február második felében. Nagyon apró magvai vannak, tehát csak 1-2 mm mélységbe vessük őket. Eleinte igényelni fogják a 22-24 Celsius fokot és a kiegészítő megvilágítást is. Az öntözés legyen folyamatos, de ne álljon a víz a cserepeken. A kikelt növényeket 60-80 cm-es tő- és sortáv betartásával ültessük ki a szabadföldbe. Mindenképpen napos, meleg helyre ültessük a tomatillot. A termés júliustól egészen a fagyokig folyamatosan érik.
A tomatillo akár nyersen is fogyasztható, ízvilága édes-savanykás, leginkább az egreshez hasonlító. Jó választás salátákba, akár paradicsommal vegyesen. Így megjelenik egy kis édes, savas íz is. Kifejezetten finom raguk készíthetőek a felhasználásával, paradicsom, paprika hozzáadásával. A legismertebb étel mégis a tomatillo salsa, ahol, fokhagymával, chilivel, és zöld jalapenoval készítjük.
Pak choi
A pak choi (Brassica rapa subsp. chinensis) nevének jelentése “fehér káposzta”. Bár a káposztafélékhez tartozik, mégsem klasszikus káposzta, se nem saláta ez a különleges zöldség. Nem képez fejet, mint a káposzta, levelei azonban a salátánál tömöttebben állnak. Ízvilága ugyan emlékeztet a salátafélékre, de annál mustárosabb, markánsabb aromával bír, hiszen rendszertanilag a mustárhoz áll közelebb. Magyarul bordáskel a neve.
Kínában már több mint 6000 éve termesztett növény. Nagyon egészséges, hiszen béta-karotin, folsav és C-vitamin tartalmát tekintve is előkelő helyen áll a növények között. Egy 2014-es kutatás szerint a vízitorma után a második legjobb beltartalmi értékekkel bíró zöldségféle.
A pak choi termesztése pofonegyszerű. Nagyon gyors növekedésű, ezért már a vetés után 35-45 nappal szüretelheted is a kész növényeket. Helyrevetéssel termeszthető akár előveteményként, akár másodvetésben is. A vetőmagokat vessük el április végén, vagy másodvetésben július második felétől egészen augusztus második feléig. Az ideális sortáv 45-55 centiméter, a javasolt vetésmélység pedig 2 centiméter. A magok optimális körülmények között a növények 7-10 nap múlva kelnek ki.
Amikor a növények elérik a kb. 10 cm-es magasságot, egyeljük a sorokat úgy, hogy a tövek között 10-20 cm maradjon. Célszerű sárgarépa, spenót, saláta szomszédságába ültetni, viszont rossz szomszédja a hagyma és a földieper.
A pak choi vízigényes növény, ezért nyáron esetenként napi öntözést igényelhet. Célszerű a talajt mulcsozni, hogy minél tovább nedves maradjon. Legveszélyesebb kártevői a csigák, és a földibolhák.
A pak choi a távol-kelet egyik legnépszerűbb növénye. Nagyméretű, húsos leveleit használják salátaként, köretként, főzelékként vagy levesként is. Klasszikus köret készíthető belőle hagymán fonnyasztva, gyömbérrel és fokhagymával ízesítve. A klasszikus ázsiai gőzölt batyuk egyik alapvető összetevőjeként is felhasználható. Fogyasztható töltve, zöldségekkel, rákkal vagy húsfélékkel is.
Articsóka
Az articsóka (Cynara cardunculus var. scolymus) a fészkesek családjába tartozó évelő, terebélyes méreteket elérő kerti zöldség. Vastag, húsos gyökere mélyre hatol a talajba. Nagyméretű lilás virágai akár a 10-12 centiméter átmérőt is elérhetik. A bimbó közepében található húsos levelek és a virágzati tengely fogyasztható. A növény Észak-Afrikában őshonos. Az ókori Görögországban már kedvelt csemege volt. Napjainkban Spanyolország, Olaszország és Egyiptom számítanak a legjelentősebb termőterületeinek.
Az articsóka termeszthető magról vetve és palántázva is. A magról vetett articsóka első évben csak tőlevélrózsát fejleszt, majd a második évben hoz virágot. Ha palántát ültetünk, már az első évben számíthatunk virágzásra, és terméshozásra.
Palántaneveléshez célszerű már február elején elvetni a magokat beltérben, majd április végén kiültetni a palántákat a szabadföldbe.
Helyrevetéssel telepítve csak április végén vessük, mert a fagyokra érzékeny növény. Nagy mérete miatt 1 méteres tő és sortávolsággal ültessük.
Félárnyékos, védett meleg helyre telepítsük. Enyhén savas, tápanyagokban gazdag talajt igényel. Célszerű a telepítés előtt a talajt érett marhatrágyával, vagy komposzttal dúsítani.
Az articsóka vízigényes növény. Gyökere ugyan mélyre hatol, ezért a rövidebb száraz periódusokat átvészeli, viszont bő termésre csak öntözés mellett számíthatunk. Javasolt mulcsozni, így megóvható a talajnedvesség.
Az aticsókát különösen az első hónapokban sűrűn kell gyomlálni, ugyanis a nagy sor, és tőtávolság kedvez a gyomosodásnak. Később a tőlevélrózsák kifejlődése után már ez elhagyható, hiszen a nagy levelek elnyomják a gyomnövényeket.
Szintén fontos a téli takarás. Ugyan mínusz 4-5 Celsius fokot még kibír, de a keményebb fagykárosítja. Célszerű télen szalmával, lombbal vagy talajjal takarni, tavasszal pedig fokozatosan lebontani róla a takarást, hogy alkalmazkodjon a külső hőmérséklethez.
A kifejlett articsóka szaporítható tőosztással is. Ilyenkor minden tőről válasszuk le a rügydugványokat és csak a két legerősebbet hagyjuk meg. A leválasztott rügydugványok a palántákhoz hasonlóan elültethetők.
Az articsóka húsos zöld, vagy lilás bimbója fogyasztható. A csészeleveleket, és a külső leveleket el kell távolítani róla. A belső, középső rész fogyasztható grillezve, sütve, marinálva, de készíthető belőle leves és pesto is. Az olasz és a francia konyha elengedhetetlen alkotóeleme. Citrommal, és ecettel kombinálva nagyon finom édes-savanyú fogások készíthetők belőle. Kedvelt pizzafeltét.
Luffa tök
Kissé kakukktojás a luffa tök vagy szivacstök (Luffa cylindrica), amit nem megeszünk, hanem a fürdőszobában, konyhában használhatunk. A szivacstökből készíthető ugyanis teljesen bio fürdő- vagy mosogatószivacs. Termesztése egyszer a kertekben és a termése is könnyen feldolgozható. Egy nyár alatt meg tudod termelni magadnak az egész éves szivacsszükségletet. Érett termésének belsejét ugyanis sűrű és kemény rosthálózat alkotja. Ez az anyag szárazon durvának hat, de vízbe mártva megszívja magát és puhává, szivacsszerűvé válik.
Termesztése egyszerű, megegyezik a klasszikus tökfélék termesztésével, annyi különbséggel, hogy tenyészideje igen hosszú. Célszerű ezért palántát nevelni, hogy a tökök biztosan beérjenek a fagyok előtt. A vetőmagokat február közepén vessük el beltérben, a kikelő tökpalántákat pedig május 15. után, a fagyosszentek elmúltával ültessük ki szabadföldbe. Akár balkonon is termeszthető egy nagyobb kaspóban. A talaj legyen tápanyagokban nagyon gazdag, a tökfélék igénylik a tápanyagban és szerves anyagokban gazdag talajt. Célszerű lehet az ültetőgödröket érett marhatrágyával és komposzttal feltölteni. Érdemes lehet támrendszert is építeni, hogy a tökök könnyen felfussanak rá.
A termés októberben szüretelhető, a tökök héjának kopogósnak és keménynek kell lenni enyhe sárgás-barna színt öltve. A leszüretelt tököket még 2-3 napig javasolt fellógatva szárítani. A teljesen száraz termésről távolítsuk el teljesen a héjat, majd a termés belsejét vízbe áztatva puha, szivacsos anyagot kapunk. Ezt ollóval már a kívánt méretre vághatjuk Így kész is a teljesen bio és komposztálható fürdő- és mosogatószivacs.
Ez is érdekelheti:
Zöldségtermesztés derékkímélő módon – magaságyásban
