2023. évi 14. növényvédelmi felhívás – Zsigó György

Emlékszem, 15-20 éve sokan azért hoztak létre többhektáros dióültetvényeket, mert a korábbi évek tapasztalatai alapján úgy gondolták, hogy a fákat nem kell majd permetezni. Mára megváltozott a helyzet. Ha valaki rendszeresen minőségi termést szeretne szüretelni, akkor évente többször is permetezni kell a diót!

A nagyüzemekben traktorvontatású permetezőgépekkel meg tudják oldani a védekezést, ám a kiskertekben álló idős fákat gyakran még létráról sem tudnánk lepermetezni. Pedig az idei tavaszon sok fára ráférne a permetezés! Talán a drónos és az injektálásos technológiák segítenek majd a kertekben, zártkertekben álló nagyméretű diófákon. Egyelőre még nem zárultak le a vizsgálatok, ezért még nem engedélyezték ezeket az eljárásokat.

Az idei csapadékos tavasz a dió baktériumos és gnomóniás (gombás) fertőzését is beindította. Az első fotó június 13-án készült. A levélérnél a baktérium, a jobb alsó sarokban a gnomónia gomba kiszürkülő közepű tünetét láthatják. Néhány fánál már a bélrészt is megfertőzte a baktérium (lásd a középső, június 7-én készült képet).

A réztartalmú gombaölő szerek mindkét kórokozó ellen hatásosak. Egy idei újdonság a káros baktérium ellen engedélyezett, hasznos Bacillus-fajt tartalmazó „bio szer”, a Serenade Aso.    

Az atkák és a levéltetvek is megjelentek. A fentről belógó sérült levélcsúcson a dió szemölcsös gubacsatka telepeit láthatják. A levelek színén, a főér mentén pedig a tarka dió-levéltetű telepeit és a körülöttük szorgoskodó hangyákat figyelhetik meg a kertekben. Általában nem kell védekezni az atkák és a levéltetvek ellen sem.

Kedden, június 20-án kiakasztjuk a ragacsos sárgalapokat is az országos előrejelző hálózatunkban. Javaslom, hogy Önök is rendeljék meg ezt a viszonylag olcsó előrejelző eszközt! Ugyanazt a ragacsos felületű sárga színcsapdát használjuk a dióburok-fúrólégynél is, amint már a cseresznyelégynél is leírtam. A kihelyezésére is ugyanazok a javaslatok vonatkoznak (10. és 12. felhívás). Kapható pl. az ATK Növényvédelmi Intézetének a webáruházában vagy Gazdaboltunkban.

Az éretlen zöld diószemek az idén is hullanak. A szakemberek a tavaszi fagy hatását látják a jelenségben.

„Elindultak a lepkekártevők a kukoricában. Komoly fertőzés várható.” – írta Papp Anita kolléganőm június14-én, a kukoricamolyról és arról a gyapottok-bagolylepkéről, amely a kertjeinkben „kilyukasztja” a paradicsomot, a paprikát vagy pl. a dísznövények bimbóit is. A mi csapdáink is fogják a lepkét, így nemsokára megjelennek a kis hernyók is a zöldségágyásokban. Kezdetben még a növények felszínén tartózkodnak, ekkor még permetezéssel el tudjuk érni őket. Később már nem tudunk rovarölő szereket bejuttatni a megtámadott termésekbe, ahol az egyik termésről a másikra vándorolva, akár 3 centiméteresre is meghízhatnak a hernyók. Az adott növényre engedélyezett rovarölőket használhatják. Erről érdeklődjenek a gazdaboltokban.

Talán a legféltetteb díszfánk a vadgesztenye. A vadgesztenyelevél-aknázómoly első nemzedékének az aknái néhol már 70-80 %-ban is beborítják a kezeletlen fák leveleit. Az aknákban rágó hernyók ellen már nem tudunk védekezni, a nagyobb kárt okozó második nemzedék lepkéit kell megcélozni a permetezéssel. Erre talán a Coragen 20 SC-t vagy az ökológiai gazdálkodásban is engedélyezett Neemazal-T/S-t ajánlanám első sorban. Az injektálás technológiája sokat fejlődött, a vadgesztenyénél teljesen legálisan használható.

Már egy áprilisi rádióriportban is figyelmezettek minket a Nap káros UV sugárzására, a bőrvédelem fontosságára. Idén az esőktől gyorsan növő híg szövetű növények is fokozott veszélyben vannak. Fűszerbabéron június 11-én fotóztam a tipikus égéstüneteket (3. kép). Az árnyékolást, de a növényeket védő „napolajokat” is bevethetjük pl. a Prosilicont. Állítólag a Biosol Káliszappan és a Vektafid A is mérsékli a káros sugarak hatását.

Jó egészséget, jó kertészkedést!

Zsigó György, NMNK