13+1 orchideaprobléma és megelőzése
Az orchideák varázslatosan szép, változatos, elbűvölő növények, de kissé szeszélyesek is. Ha ismerjük az életritmusukat, tudjuk, hogyan gondozzuk őket, és tisztában vagyunk azzal, hogy melyik orchidea való nekünk, melyik kedveli lakásunk adottságait, úgy hosszú ideig gyönyörködhetünk bennük!
Az orchideák, mint minden növény és más élőlény különböző tünetekkel jelzik nekünk, ha valami nincs rendben velük. Minél hamarabb felismerjük ezeket a jeleket, annál nagyobb az esély a gyógyításra és a gyógyulásra. Sokszor vannak szemmel még nem látható tünetek, ilyenkor más érzékszervünkre kell hagyatkoznunk. A hangsúly a megelőzésen, a megfelelő körülmények biztosításán és a növény jó kondícióban tartásán van!
1. Kellemetlen szag
A kellemetlen, rothadó szag általában a kaspóban pangó vízre, vagy a túlságosan nedves, bomló közegre utal. Ilyenkor gyakran apró tőzeglegyek is röpködnek a növény közül, amelyek a bomló közegen szaporodnak. A túlöntözés, illetve a túlzott párásítás baktériumos betegségeket okozhat, amit előbb-utóbb levéltünet is kísér vizenyős foltok, baktériumnyálka-kiválás formájában.
A baktériumos rothadás gyakran előforduló probléma, amit legtöbbször Erwinia és Acidovorax baktériumfajok okoznak. A betegséget könnyen átvihetjük kesztyűvel, szerszámmal, fröccsenő vízzel fertőzött növényről más egészséges növényre is. Öntözésnél ügyeljünk arra, hogy a cserép alja soha ne érjen bele a vízbe. Az eszközöket fertőtlenítsük!
Sajnos a baktériummal megfertőzödött növény nem gyógyítható. Megpróbálkozhatunk réztartalmú szerekkel, de ez a legtöbb esetben ez reménytelen vállalkozás. A többi növény érdekében jobb, ha megszabadulunk a beteg példánytól.
2. Barna levélvégek
A barnuló levélvégek a letöbbször a közeg magas sótartalmáról árulkodnak. Okozhatja a tápoldat túladagolása, illetve a magas sótartalmú vezetékes víz is. A közegben felhalmozódó túlzott mennyiségű ásványi anyagok megperzselik a gyökereket és ez a levélvégek barnulását idézi elő. Az öntözéshez éppen ezért lágyított vizet vagy esővizet használjunk.
A tápanyag-utánpótlás során jobban tesszük, ha gyakrabban, de nagyobb higítású tápoldattal kezeljük a növényt, vagy ültetéskor burkolt műtrágyát keverünk a közeghez. Ha sófelmozódást tapasztalunk a közegen, akkor áztassuk be cserepestől a növényt, és mossuk át a közeget. Ha már levélbarnulást tapasztalunk, idejében ültessük friss közegbe a növényt, és kezdetben csak tiszta lágyított vízzel öntözzünk. Kerüljük a közegbe szúrható táprúd, illetve „önitató” használatát.
3. Barna levelek és pszeudobulbák
A levélbarnulás, illetve sok orchideafajra jellemző különböző formájú szármegvastagodás (pszeudobulba) vizenyőssé válása túlzott hideg hatásának tudható be. Elég egy ablak- vagy ajtónyitás, vagy télen a szigeteletlen ablaknál hirtelen lehűlés, és az orchideák megfázhatnak. Ugyanígy járhatunk, ha nyáron túl korán tesszük ki a szabadba a növényt, vagy hirtelen hidegfront érkezik. Az elhalt és súlyosan sérült részeket, leveleket távolítsuk el. Amíg élő gyökere van a növénynek, helyre fog jönni.
4. Barna besüppedő foltok
Ha barna besüppedő foltokat tapasztalunk a levélen, akkor azt a legtöbb esetben a Colletotrichum nemzetséghez tartozó kórokozó gombafaj okozza. A betegség magas páratartalom és meleg körülmények között alakul ki. A megelőzés érdekében ne párásítsuk és ne zsúfoljuk össze a növényeket, biztosítsuk a szabad levegőáramlást közöttük.
Emellett előfordulhat hideg hatására is, amikor a környezet hőmérsékletet tartósan 8 oC alatt van, illetve akkor is, ha alkoholos törlőkendőt használunk pl. a pajzstetű eltávolítására. A gyorsan párolgó alkohol ugyanis hirtelen lehűti a levél felületét, ami a széndioxid megkötéséért felelős mezofil sejtek károsodásához vezet. Ugyanez történik, amikor egy divatos, de nagyon káros trendet követve jégkockákat tesznek az ültetőközeg felszínére a folyamatos vízellátás biztosítása érdekében. A kársosodott levelet távolítsuk el, és amennyiben gombás betegséget feltételezünk, permetezzünk pl. Amistar Spray-el.
5. Bimbóelhalás
A növények általában valamilyen stressz hatására dobják el a virágbimbókat, mert a növény túlélése érdekében ezek a legkönnyebben feláldozható részek, így energiáit a levelek és a gyökerek nevelésére fordíthatja. A túlzásba vitt öntözés és tápoldatozás, a túl kevés fény, a hideg és alacsony páratartalom szintén oka lehet a virágbimbók eldobásának. Gyakori ok, ha a bimbós növényt túl gyakran bolygatjuk, forgatjuk, illetve víz alá helyezzük. Ha a növény közelében banán vagy alma van, amelyek nagy mennyiségben fejlesztenek etilén gázt, a bimbók attól is hullhatnak.
6. Csavarodó levelek
A levélcsavarodás többféle lehet. Elképzelhető, hogy a levelek csak a fény felé fordulnak. Vannak olyan fajok, pl. a Cattleyák, amelyek genetikusan hajlamosak a levélcsavarodsára. A népszerű Phalaenopsis estében a ráncosodással kísért levélcsavarodást gyakran a túlöntözés vagy a hideg okozza.
7. Levélhullás
A sárguló és sárgán lehulló levelek általában tápanyaghiányra utalnak. A növény a legtöbb tápanyagot a virágok kifejlődéshez igényli. A lombhullást a túlöntözés és gyökérrothadás is okozhat. A talaj tömörödése is lehet ok. A laza kérges ültetőközeg is komposztálódik és betömörödik egy idő után, ezért kell átültetni friss közegbe a növényt. Az átlátszó cserépben könnyen ellenőrizhetjük a közeg és a gyökerek állapotát. Átültetéskor a legjobb, ha tartós hatású mikrogranulátum műtrágyát is keverünk a közeghez. Fontos, hogy a cserepet ne szorítsuk be a kaspóba. Olyan kaspót válasszunk, aminek belső alsó peremére ráül a cserép, és a kapsó és a cserép széle között egy ujjnyi hely van.
8. Hullámos levelek
A vékony levéllemezű orchideák (pl. Oncidium) a kiszáradást, illetve az alacsony levegő-páratartalmat a levelek harmonikaszerű hullámosodásával jelzik. A vaskosabb levelű fajok, pl. a Phalaenopsis levele ilyenkor inkább hosszában reped. Ellenőrizzük a közeg állapotát, ha túlságosan kiszáradt, mérsékelten öntözzünk. Ha a szobában a fűtés miatt túl száraz a levegő, akkor használjunk párásítót, vagy helyezzük át a növényt egy párásabb helyiségbe, pl. konyhába vagy ablakkal rendelkező fürdőszobába. Soha ne a növényt permetezzük, a környezetét párásítsuk! A növény párologtatása erős napsütében fokozódik, így a vízpótlást ehhez kell igazítani.
9. Ráncos levelek
A ráncos levelek oka a túl sok vagy túl kevés víz. Általában hervad is a növény (lásd a 10. pontot). A túlöntözés sokkal gyakrabban fordul elő és hamarabb okoz tüneteket, mint az alulöntözés. Emeljük fel a cserepet, és ha könnyűnek találjuk, akkor valószínűleg kevés vizet kap a növény. Ilyenor a léggyökerek szürkék és ráncosak. Ha a kaspóban áll a víz és a gyökerek barnák vagy feketék, esetleg rossz szagot árasztanak (lásd 1. pont), akkor egészen biztos, hogy a túlöntözés, illetve a pangó víz az ok.
10. Hervadás
A hervadás általában együtt jár a levelek ráncosodásával, ami utalhat túl-, vagy alulöntözésre egyaránt. Ha lógnak a levelek, akkor valószínűleg a gyökér is károsodott, legtöbbször a túlöntözés, illetve a kaspóban pangó víz miatt. Emeljük ki a növényt a cseréből és vizsgáljuk meg a gyökereket. Ha azok barnák vagy feketék és puhák, akkor az azt jelzi, hogy a növényt túlöntöztük, és a gyökerek elhaltak. Ha a gyökerek szürkék és ráncosak, akkor a gyökerek szárazak, nem jutnak elég nedvességhez. Az egészséges léggyökerek zöldek és duzzadtak.
Ha néhány gyökér túlöntözés miatt elhalt, de még találunk néhány egyészséges gyökeret és a gyökérnyak (korona) nem rothad, akkor van esélyünk arra, hogy átültetéssel, teljes földcserével megmentsünk a növényt. Ültetés előtt mártsuk be a tövet az ajánlott adag duplájára hígított Bordói lébe (1 l vízbe 2 ml). A gyökérnövekedés segítése érdekében talpmeleg és párásítás szükséges. Csekélyen öntözzük csak a növényt, hogy a gyökereket a vízkeresés érdekében növekedésre késztessük. Körülbelül 2-3 hét múlva áttérhetünk a normál öntözésre. A kaspó aljában soha nem álljon víz.
A közeg kiszáradása viszonylag könnyen orvosolható vízbe beástatással. Fontos, hogy a leveleket és a virágot ne érje víz, tehát nem zuhanyoztassuk, hanem egy lavórba, szobahőmérsékletű, lehetőleg lágyított vízbe állítsuk bele 15-20 percre a növényt. A felesleges vizet csöpögtessük le, és úgy helyezzük vissza a kaspóba vagy az alátétre.
Jó, ha tudjuk, hogy a vaskos levelű fajok esetében a ráncos levelek nem simulnak ki. Hagyjuk őket lesárgulni és magától lehullani, hadd táplálják az új, immár egészséges növekményeket.
11. Koronarothadás
A koronarothadás gyakori orchideabetegség a szár tövénél letöredező, lógó levelekről és sárguló fiatal levelekről ismerhető fel. Előrehaladott állapotban az orchidea teljes töve megfeketedik és könnyen leválik. Ahol a koronarothadás már kialakult az a növény már nem menthető meg. Vannak nézetek, ami szerint hidrogén-peroxid oldattal gyógytható a betegség, de inkább ne kísérletezzünk, inkább előzzük meg a bajt.
A koronarothadást a levélhónaljban megálló víz okozza, ami adódhat abból is, ha a párásítás során közvetlenül a növényre permetezzük a vizet. Ezen kívül okozhatja az is, ha az orchideát kókuszhengerben gyökereztették, és azzal együtt ültették bele a közegbe. Vásárláskor vizsgáljuk meg a növényt, hogy nincs-e a töve körül egy a tömöttebb szerkezetű kókuszrostpogácsa. Ha találunk ilyet, akkot mindenképpen távolítsuk el, és ültessük újra a növényt!
12. Pöttyök levélen, virágon
Pöttyszerű foltok a leveleken, rügyeken vagy virágokon is megjelenhetnek, általában gombák okozzák. A leggyokoribb a szürkepenész, más néven botrítisz (Botrytis spp.) fertőzése, ami a virágszirmokon okoz apró, bosszantó pöttyöket. A fehér, illetve világosabb színű fajtkon létvényosabb. A levélen is megjelenhet. A betegség hűvös, párás, levegőtlen körülmények között alakul ki, és különösen gyakori télikertben. A betegség megelőzésének kulcsa a jó légkeringés, valamint a lombozat és a virágzat szárazon tartása. Távolítsuk el a tüneteket mutató virágokat, és hat hónapon keresztül havonta egyszer permetezze a növényt réztartalmú gombaölő szerrel. Bio megoldás a VitiSan SP.
Amennyiben hosszúkás, lila vagy fekete foltokat tapasztalunk a leveleken, amelyek közepe később beszáradva barna színűvé válik, akkor a fillosztiktás levélfoltosságra kell gyanakodni (Phyllosticta capitalensis). a gomba meleg, párás környezetben terjed. A tüneteket mutató leveleket el kell távolítani, a növény többi részét pedig felszívódó gombaölő szerrel (pl. Amistar Spray) kezelni.
Ha a leveleken nagy kiterjedésű, puha, vizenyős foltok alakulnak ki, akkor azokat a korábban említett baktériumok mellett (ami általában rossz szaggal jár együtt) a Pythium, a Phytophthora és a Cercospora gombák is okozhatják. Fontos, hogy ne zsúfoljuk össze a növényeket, ne permetezzük magát a növényt, tartsunk szellősebb, szárazabb viszonyokat. A vizet a közegre öntve pótoljuk. megchanikai sérülés is okozhat levéltörést, ezért a növényeket csak idokolt esetben mozgassuk, forgassuk.
Atkák és tripszek is okozhatnak pöttyszerű szívásnyomokat a leveleken. Ilyenkor nagyítóval vizsgáljuk át a növényt és keressük meg a tettest. Ha atka- vagy rovarölő szert alkalmazunk, akkor mindenképpen a lakáson kívül permetezzünk.
Ijesztő jelenség lehet a hatmatkiválás (guttáció), ami szintén a túlöntözéhez vezethető vissza. Éjszaka nincs párologtatás, viszont a túlzott mennyiségű víz növeli a gyökérnyomást, és a levél úgynevezett hidratódáin át növényi nedv távozik. Akkor is ez történik, ha a túl magas páratartalom miatt akadályozott a párolgás. Ez nem tiszta víz, hanem cukorkkal, sókkal teli nedv, amin megtelepedhet a korompenész. A megduzzadt, vízzel telt (ödémás) sejtek később beszáradnak és foltokat okoznak a leveleken.
13. Furcsa levélmintázatok
Amennyiben furcsa, koncentikus sárgás gyűrűket, vagy elmosódó szegélyű úgynevezett lázfoltokat tapasztalunk a levélen, vagy színtörést a virágon, egészen biztos, hogy valamelyik vírussal állunk szemben. Az orchideák több tucat különböző vírus fertőződheti meg. A leggyakoribb az Odontoglossum ringspot virus (ORSV) és a Cymbidium mosaic virus (CyMV). A vírusok sok esetben nem idéznek elő foltosodás, csak annyit veszünk észre, hogy a növény ok nélkül hervad, nem virágzik. A vírusok legtöbbször a gyenge, rossz kondícióban lévő növényeket támadják meg, illetve szívó kártevőkkel (levéltetvek, tripszek) terjednek. A megfertőzödött növény nem gyógytható, minél hamarabb meg kell szabadulni tőle.
13+1. Napégés
A napégés nagyon gyakori probléma, ha a növényt a félárnyékból hirtelen napfényes helyre visszük, illetve nyáron a déli ablakban túl erős UV-sugárzás éri. A napégés jellegeztes tünete a barna szélű sárgás vagy kifehéredő száraz folt. Kerüljük az erős napfényt, az orchideák számára a keleti, illetve nyugati fekvésű ablak az ideális. Nyáron az ablaküvegtől helyezzük távolabb a növényt, illetve ha a szabadban szeretnénk nyaraltatni az orchideát, félrányékos helyet válasszunk neki. A napperzselte levelek nem gyógyulnak, idővel lehullanak, de a fiatal növekmények az új helyen már egészségesek lesznek.
