Díszkertek öntözése-Dr. Tóth Árpád (szerk.)
5 588 Ft (nettó: 4 400 Ft) | |
A könyv bemutatása:
Hazánk éghajlati adottsága nem kedvező ahhoz, hogy az egész tenyészidőszakban kifogástalan gyep-, díszcserje- és virágtakaró vegyen körül bennünket. A nyaranta előforduló csapadékhiányos időszak nem teszi lehetővé a magas minőségű zöldfelület fenntartását vízpótlás nélkül. Az öntözés lehetőséget nyújt arra, hogy növényegészségügyi feladatainkat is hatékonyabban tudjuk ellátni, mert az egészséges növényi szervezet sokkal hatékonyabb a kórokozókkal szemben. A jól ápolt díszkert az esztétikai látványon túl leköti a port a levegőből, csökkenti a környezet zaját és hűti a levegőt. A kertbe telepített automata öntözőberendezés hozzájárul a minimális fenntartási munkához és a funkcionalitáshoz. A berendezés gondoskodik arról, hogy a növények a megfelelő mennyiségű vizet kapják, így optimalizálja a vízfelhasználást. Az igényes környezet a folyamatos öntözés alkalmazásával valósul meg. Az ehhez szükséges tudás megszerzéséhez kíván segítséget nyújtani a Magyar Öntözési Egyesület tagjaiból szerveződött írógárda. A szerzők széles körű képzettséggel és hosszú gyakorlattal rendelkeznek, így kiforrott, hasznos információkat adnak át az öntözött kert létesítéséhez, fenntartásához.
Olvasson bele:
Az öntözővíz
A víz a föld felszínén és felszíne alatt előforduló természeti kincs, amely állandó körforgásban van, és amelynek mennyisége lényegesen nem változik. A víznek ősidők óta fontos szerepe volt a földi élet, a termelés és a társadalmi-gazdasági fejlődés alakulásában. Korunk társadalmi-gazdasági élete szinte minden vonatkozásban összefügg a vízviszonyokkal. A víz és a társadalom állandó kölcsönhatásban van egymással.
A víz a növény szempontjából a táplálék felvételét szolgáló oldószer és szállítóeszköz, a párolgás útján védelmet nyújt a túlzott felmelegedés ellen, a növényi sejtekben a szükséges feszültséget fenntartó anyag, és végül az alkotóelemei révén pótolhatatlan tápanyag.
A víz használati értéke azon természeti tulajdonságai, amelyek alkalmassá teszik az emberi szükséglet kielégítésére.
Ezek a gazdaságilag jelentős tulajdonságok a következők:
a) megjelenési formái,
b) biológiai,
c) fizikai és
d) kémiai tulajdonságai.
a) A megjelenési formák főbb jellemzői gazdasági szempontból a következőkben foglalhatók össze:
A felszíni vizekre jellemző, hogy nagy tömegűek, a vízfolyások magasságkülönbségből eredő mozgáskészsége jelentős, időben és térben változó mennyiségűek, utánpótlásuk gyors, errodáló és hordalékmozgató hatásuk jelentős, élőszervezet-tartalmuk nagy. A párolgó vizek gazdaságilag fontos jellemzői, hogy térben és időben gyorsan változnak, a makro- és mikroklímát jelentős mértékben befolyásolják, és a víz körforgásában öntisztító
szerepük van.
A felszín alatti vizek egyidejűleg tárolt térfogata nagyobb, mint a kontinensek felszíni vizei, mozgáskészségük lényegesen kisebb. Mennyiségük tér- és időbeli változása kisebb mértékű, valamint utánpótlásuk is lassúbb. Élőszervezet-tartalmuk kisebb, ezért ivóvíz, mikroöntözés céljára alkalmasabbak.
b) A víz biológiai tulajdonságainak igen nagy a gazdasági jelentősége. Sokoldalú fiziológiai szerepe közismert. Mint a növényi élet egyik alapelemének a mezőgazdasági termelésben is meghatározó szerepe van. Hazai viszonyok között 1 kg növényi szárazanyag-termeléshez 250-1000 l vízmennyiség szükséges. A növénytermesztés alapja, a talaj termékenysége is a vízviszonyok függvénye, de a növényzet a vízháztartási elemeket (lefolyás, párolgás) is módosíthatja.
A víz számos élőlény számára olyan közeg, amely életteret jelent. A vizekben tenyésző hasznos mikroorganizmusok életfunkciói révén megy végbe a víz természetes, biológiai öntisztulása. A káros biológiai tulajdonságok közül megemlíthető, hogy a vízben olyan vírusok, baktériumok is tenyésznek, amelyek az egészségre ártalmasak.
c) A víz fizikai tulajdonságai közül a legjelentősebb a domborzati viszonyokból eredő helyzeti energiája, amely viszonylag kedvező hatásfokkal alakítható át más energiává. A vizek azon tulajdonságán, hogy a nála nagyobb fajsúlyú testeket mozgásában magával ragadja és sodorja, alapul a természetes talajlesodrás, az erózió.
A víz nagy fajhője a tengerek klímabefolyásoló hatásában, a hőátadásban és a hőelvonásban hasznosul.
d) A víz kémiai tulajdonsága, hogy sok vegyületnek alkotórésze, és az anyagok jelentős részével könnyen lép kémiai reakcióba. Kémiai tulajdonsága sok esetben káros hatású, mint például a beton és vasbeton szerkezetek állékonyságát veszélyeztető, ún. korróziós hatás.
Az öntözés tervezésében első lépésként tisztázni kell a víz beszerzésének lehetőségét. Magyarország vízmérlegében a bevételi oldal kb. 168 km3-re becsülhető évente.
Ebből 112 km3 víz a határon túlról érkezik, 56 km3 hazánkban hull le, melyből 5 km3 elfolyik, így a déli határainkon 117 km3 víz távozik. A befolyó víz mennyiségét hosszútávon stabilnak vehetjük, mivel nagy folyóink vízgyűjtői
magas hegységekben (Alpok, Kárpátok) vannak. A napi vízhozam, a csapadékkal szinkronban, a szélsőség felé módosulhat. A Duna esetében az ausztriai vízierőművek jelentős mennyiségű vizet tároznak és kiegyenlítik a víz mennyiségének ingadozásait.
A hivatalosan felhasznált öntözővíz mennyisége ma kb. 0,3 km3 évente. Ez a mennyiség az éves vízmérleg becslésének hibahatárán belül van, érdemben nem befolyásolja a készleteket.
Súly: | 0.3 kg |
---|---|
Elérhetőség: | 1-4 nap |
Értékesítési alapegység: | db |
Bejelentkezés
Bejelentkezés